A fogalom az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártását jelenti, amely mára olyan mértékű lett, hogy az előállításhoz szükséges erőforrásokat az emberiség túlfogyasztotta. Különösen igaz ez a jóléti társadalmakra, ahol a ruházkodás életformává vált. Ennek tükrében kell szemlélni azt a tényt, hogy egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye. 2020-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb víz- és földfelhasználó. Abban az évben minden uniós polgár esetében átlagosan kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához. A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20 százalékáért felelős. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

• divat
• fast fashion
• textilgyártás