Fehér tetővel, a városi hőszigetek ellen
Pásztón épült egy fehér tetős vendégház.
Csak úgy ontja a meleget a fekete úttest és a sötétszürke tető kombinációja – a főváros egyik új lakóparkjában járunk, miközben elviselhetetlenül tombol a kánikula. De a kisebb falvakban járva is szembeötlik, hogy az új házaknál mostanában nagy divat az antracit- vagy grafitszürke tetőcserép, noha a sötét szín nem éppen a legjobb választás a klímaváltozás által erősen sújtott Kárpát-medencében. A mediterrán országokban már régóta tudják, hogyan lehet védekezni a forró nyári napok ellen, ott megszokott látványt nyújtanak a fehérben pompázó épületek. Idehaza azonban elég megosztó a fehér tető: van, aki csúnyának tartja, mások attól félnek, hogy könnyebben koszolódik, noha azzal mindenki tisztában van, hogy a fehérre festett felületek magas fényvisszaverő képességűek, így nem szívják magukba a meleget sem.
– Ültessünk fát, törjük fel a betont – javasolják inkább a különböző fórumokon, amikor a városi hőszigetek felszámolásáról van szó. Utóbbi az óriásvárosok XIX. századi kialakulása óta közismert jelenség, a sűrűn egymás mellett álló épületek és az aszfalt sok hőt elnyelve kályhaként fűti a környezetet. A zöld növényzet ezen valóban sokat segít, de világos színekkel is jól mérsékelhető a hőmérséklet, és a tudósok ezúttal meg is mérték, mennyire hatékony a fehér szín. Legutóbb a brit University College London kutatói mutatták ki, hogy a fehérre festett tetők akár 1,2–2 Celsius-fokkal is csökkenthetik a kültéri forróságot, de az épületek belsejében is képesek hűsítő hatást kifejteni. Vannak más kutatások is: a Wienerberger-csoport német laboratóriumában négy különböző – matt fekete, fekete reflektív pigmenteket tartalmazó, piros, valamint fehér – felületen mérték a szolárisvisszaverődés-indexet (angol rövidítése SRI). A matt feketénél a maximális felmelegedés értéke 57,8, a másodiknál 57,2, a piros felületen 54,5, míg a fehéren mindössze 36,7 °C volt.
