Az írónő azt tanácsolja az olvasóknak, hogy gondoljanak bele, esetleges haláluk után a hozzátartozóiknak mennyi kacatot kell majd átfésülniük. Szerinte azzal, hogy nem halmozunk felesleges tárgyakat, az ő helyzetüket is megkönnyítjük és nem utolsó sorban a saját életünket is.

Meglepő, de Magnussen szerint már harmincéves kor felett el lehet kezdeni a módszert, akkor is, ha olyankor még nagyon távol vagyunk a haláltól. Szerinte ugyanis „mindenkinek van olyan fiókja, amit alig tud becsukni, ami azt jelenti, hogy bizony itt az ideje selejtezni.”

Szerinte csak azokat a tárgyakat érdemes megtartani, amit vagy rendszeresen használunk, vagy tényleg erős érzelmi kötődés fűz hozzájuk.

A svéd haláltakarítás lényege az, hogy gyakran hozunk döntést azzal kapcsolatban, hogy mit tartunk meg és mit engedünk el.

A tavasz remek alkalom egy ruha-szanálásra, úgyis eltesszük a téli ruhákat és elővesszük a nyáriakat.

Kezdd a ruháiddal, az a legkönnyebb: amit nem vettél fel egy éve, automatikusan mehet a levesbe. Ahogy az is, ami nem jó rád. Felejtsük el a „majd belefogyok” és „majd megvarrom” frázisokat, tudjuk, hogy ez sosem fog megtörténni.

A ruhák után folytasd a bútorokkal. Minden olyan darabtól szabadulj meg ami kopott, nem használod ki vagy nem tetszik. Ha úgy gondolod, nincs ilyen, nézd meg újra a selejtezés után is, hátha sikerül annyi kacattól megszabadulnod, hogy lesz olyan szekrény, ami feleslegessé válik. Ha a környezetedben nem kell senkinek a bútorod, fotózd le és hirdesd meg, bizonyára lesz, aki olcsón vagy ingyen szívesen elviszi.

A kiszanált tárgyak után gondolj a digitális tulajdonaidra is. Rokonainknak nemcsak fizikai holmijainkon kell majd keresztülrágnia magát, hanem a digitális eszközeinken is. Tegyél róla, hogy könnyen hozzáférjenek az online bankszámládhoz és közösségi média oldalaidhoz, amikkel majd szintén foglalkozniuk kell. És miközben ezzel foglalatoskodsz, tegyél rendet a gépeden is, hiszen a lelkednek is jót tesz, ha nincs sok felesleges ikon az asztalon.

• Svédország
• takarítás
• selejtezés