Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Legtöbben az olcsó polisztirol szigetelés mellett döntenek, ám már ennek az ára is jelentősen megemelkedett a néhány évvel korábbiakhoz képest. Vannak azonban környezetbarát alternatívák: a gyékény például kiválóan alkalmas természetes szigetelőanyagként.

A gyékényt régóta használják különféle célokra, például szennyvíz tisztításra, a szennyvíztisztító telepeken a talaj méregtelenítésére, a kézműves fonás alapanyagaként, emellett régen táplálékként is fogyasztották a gyöktörzsét.

A Valley-i Fraunhofer Institute for Building Physics IBP kutatói most építőanyagként kívánják felhasználni a természet ezen ajándékát – a külső falak szigetelésére, vagy a vakolat megerősítésére. Dr. Martin Krus, az IBP tesztközpontjának vezetője ennek a megújuló nyersanyagnak számos pozitív, építkezéssel kapcsolatos tulajdonságát kiemelte: „A természet egyik mocsári növényeként a gyékény ellenáll a penészgombáknak. A növény levelei szálerősítésű támasztószövettel rendelkeznek, mely puha szivacsszövettel van feltöltve, különleges konstrukciójuk révén rendkívül stabilak és kiváló szigetelő hatással bírnak, és ezt a hatást a késztermékekben is megőrzik.”

A gyékényből készült szigetelő panel hővezető képessége alacsony. Kiváló tűz-, hang- és hőszigetelést biztosít , és amennyire kell légáteresztő, de kellően tömör ahhoz, hogy a legtöbb alkalmazásnál eltekintsenek a párazáró gáttól.

A Typha panelek számos előnye ellenére ezt a természetes építőanyagot eddig még széles körben nem használják.

-„A gyékény különösen Kelet-Európában – főleg Romániában és Magyarországon – rendkívül szapora. Németországban is lennének megfelelő területek, ahol termeszteni lehetne. Németországban az autóforgalom évente 105 millió tonna CO2 kibocsátást eredményez, ezt a folyamatot azonban meg lehetne állítani a gyékénytermesztéssel, mely utána épületszigetelési célokra lenne felhasználható. A talaj kimerülése csökken, és sok tápanyag marad a talajban a termesztése során, ugyanakkor a gyékényfelületek ritka növények és állatok élőhelyeként is jelentősek. Tehát a gyékény nem csak ipari alapanyagként lenne fontos, de környezetvédelmi célokat is szolgálna a termesztése. Emellett a növény könnyen feldolgozható” – hangsúlyozta a kutató.
A leveleket vízszintesen rúdszerű részecskékre választják le, majd a megfelelő hosszúságban, körülbelül hét centiméterre lerövidítik. Ezután egy dobban környezetbarát ásványi ragasztókkal permetezik be, és fűtött présbe teszik.

Sok tengerparti lakos számára a partra mosott hínár csak kellemetlenséget okoz. Ez a nyersanyag azonban bebizonyította, hogy képes jól szigetelni az épületeket.
-„Ősszel, télen és tavasszal a mediterrán strandokat a Posidonia oceanica növényből, közismertebb nevén Neptun fűből származó hínárlevelek apró golyói tarkítják. Bár ezeknek a Neptun-golyóknak a természetes anyagát hulladéknak tekintik, és általában szemétlerakókban végzik, ez a könnyen és bőségesen megújuló anyag túlságosan értékes ahhoz, hogy kidobjuk. Számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek érdekessé teszik az építőiparban: a hínár gyakorlatilag nem gyúlékony, ellenáll a penésznek, és vegyi adalékok nélkül használható szigetelőanyagként. Használható ferde tetők szarufái közötti szigetelésként, belső falak szigetelésére, vagy az épületburkolatokon keresztüli hőveszteség csökkentésére.

A szálak pufferként működnek, elnyelik a vízgőzt, és újra kiengedik anélkül, hogy rontanák az épület szigetelésének képességét. A mindössze 0,5-2 százalékos sótartalomnak köszönhetően pedig a Neptun golyókból olyan szigetelőanyagot lehet előállítani, amely nem rohad el”- említették a kutatók.

A hínárról nem könnyű eltávolítani a rátapadt homokot. Emellett az az egyes szálak könnyen megtapadnak bármiben, beleértve egymást is, és gyorsan új csomókat képeznek, mind a feldolgozás során, mind később, amikor szigetelést igénylő helyekre fújnak.
A Fraunhofer Institute for Chemical Technology megfelelő módszereket dolgozott ki a Neptun-golyók szigetelőanyaggá alakítására. A projektnek a célja az volt, hogy olyan szigetelőanyagot állítsanak elő, amely betömhető, vagy befújható a kívánt helyre. Miután az összes homokot eltávolították a golyókról, egy szállítószalag szállítja azokat a forgácsoló malmokba, ahonnan 1,5-2 centiméteres rostok sértetlenül távoznak.
Az így előállított laza szigetelőanyag jelentős mennyiségű energiát képes megtartani. Ez azt jelenti, hogy a rostos anyag nyáron hűvösen tartja az épületet, télen pedig nem engedi ki a hőt.

A szálas anyag a tetőszerkezetek, falak és födémek üreges tereibe tölthető, majd kézzel szorosan tömöríthető. A nehezen hozzáférhető helyekre célszerű géppel fújni a szigetelést.

A projekt feladata egy olyan speciális fúvó gyártása is is volt, amely biztosítja, hogy a szigetelés minden résbe eljusson. A tervek között szerepel a hínárból készült szilárd, környezetbarát lemezek kifejlesztése annak érdekében, hogy átfogó rendszert kínáljanak a tetők, a külső homlokzatok, a belső falak és a pincefödémek szigetelésére.

 

• szigetelés
• nád
• szigetelőanyag