Barcelonától Tel-Avivig az év ezen időszakában megszokotthoz képest 3-5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mérnek. A szakértők szerint a Földközi-tenger vizének hőmérséklete rendszeresen meghaladta a 30 Celsius-fokot egyes napokon. Ráadásul ezek a tengeri hőhullámok – akárcsak a szárazföldi hőhullámok – hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az ember által okozott éghajlatváltozás miatt.

A tengeri hőhullámokat alapvetően az óceáni áramlatok okozzák, amelyek révén meleg vízfelületek keletkeznek, de nyilván az időjárási rendszerek és a légköri hő szintén növelhetik a víz hőmérsékletét.

Különösen súlyos a helyzet a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az Izrael, Ciprus, Libanon és Szíria partvidéke melletti vizek a Földközi-tenger legforróbb forró pontjai: a víz felszínének nyári átlagos hőmérséklete mostanában tartósan 31 Celsius-fok fölött van – lehet tudni az izraeli Oceanográfiai és Édesvízi Kutatóintézet tengerbiológusától, Gil Rilovtól.

A Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata pedig a tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel jár: a tengeri fajok tömeges pusztulását okozza.

Egy, a Global Change Biology című folyóiratban a közelmúltban publikált, a 2015 és 2019 között a Földközi-tengeren tapasztalt hőhullámokról szóló jelentés szerint a pusztulásban mintegy ötven faj, köztük korallok, szivacsok és hínárok érintettek a több ezer kilométernyi földközi-tengeri partvidék közelében – a kutatók a felszíntől 45 méteres mélységig vizsgálódtak, ahol a feljegyzett tengeri hőhullámok kiugróak voltak. A kutatók szerint a következő években a biológiai sokféleség csökkenése várható a Földközi-tenger nyugati részén, a Görögország, Olaszország és Spanyolország környéki vizekben is.

Bár a Földközi-tenger a Föld vízfelszínének kevesebb mint egy százalékát teszi ki, a térség a tengeri biodiverzitás egyik fő élőhelye, ahol az ismert tengeri fajok 4–18%-a található. A leginkább érintett fajok némelyike pedig kulcsfontosságú a tengeri élőhelyek sokféleségének fenntartásában. A felmelegedés hatására veszélybe kerülnek az olyan fajok, mint a neptunfű (Posidonia oceanica), amely hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képes elnyelni, és élőhelyül is szolgál, vagy a korallzátonyok, amelyek szintén otthont adnak az élővilágnak.

A neptunfű egyébként a föld legidősebb élőlénye

A már fentebb említett tanulmány egyik társszerzője, a barcelonai Tengeri Tudományok Intézetének kutatója, Joaquim Garrabou emlékeztetett arra, hogy a tengerek a Föld felesleges hőjének 90%-át, valamint a fosszilis tüzelőanyagok miatt a légkörbe kerülő szén-dioxid 30%-át elnyelik. Ez védi a bolygót a még durvább éghajlati hatásoktól. Ezt a védelmet az óceánok és a tengerek azonban csak egészségesen tudják biztosítani, mostanra azonban „az óceánokat egészségtelen és diszfunkcionális állapotba sodortuk”. Garrabou szerint nagyon aggasztó a helyzet, és azonnali beavatkozásra van szükség a klímaváltozás hatásainak csökkentésére, mert

„nem az a kérdés, hogy a természet túléli-e, mert a biodiverzitás megtalálja a módját, hogy talpra álljon a bolygón. A kérdés az, hogy ha ebben az irányban haladunk tovább, lesz-e hely a világon, ahol a társadalmunk, az emberiség élhet”.

 

• klímaváltozás
• hőhullám
• felmelegedés