Rövidesen búcsút mondhatunk a ma ismert magyar tájképnek – mondta a 168 Órának adott interjúban Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató. A szakember szerint drasztikus változtatásra van szükség a településeinken és a mezőgazdasági művelésünkben, hogy felkészüljünk a klímaváltozás miatt várható időszakos vízhiányra.

A lakosság gyakran csak akkor figyel fel a vízhiányra, amikor már az ivóvízhasználatban kell korlátozásokat bevezetni. Mennyire lesz általános az országban a Pest megyei a helyzet?

Nyáron sajnos teljesen általánossá fog válni, hogy helyenként és időnként lakossági vízhiány lesz. Az egyre gyakoribb és súlyosabb hőhullámokat sajnos nem tudjuk már elkerülni, márpedig azokkal együtt nő a lakossági-, valamint a mezőgazdasági vízfelhasználás is. Nem mindenhol, de az ország számos részét ugyanazon a vízkészleten osztozik ez a két felhasználási mód, legalábbis hosszú távon. Viszont a vízhiány egy összetettebb probléma az egyszerű csapadékhiánynál. A jövőben a lehulló csapadék mennyisége várhatóan nem fog számottevően változni Magyarországon, azonban az igen, hogy ritkábban, de nagy mennyiség hullik majd, ami tendenciát már eddig is megfigyeltünk. Ez azzal jár, hogy a csapadék kevésbé tud hasznosulni, beszivárogni, nem tudja úgy feltölteni a felszín alatti rétegeket sem, nagyobb része egyszerűen elfolyik a folyamokon keresztül. Tekintettel arra, hogy Magyarország vízkészletének jelentős részét a felszín alatti vizeink adják, ez komoly problémát fog jelenteni, illetve egyes helyeken és időszakokban már most is azt jelent.

Meteorológusok az idei aszály kapcsán arról beszéltek, mivel a meleg levegő hatására csak lényegesen magasabban tudnak esőfelhők képződni, ezért épp a legmelegebb tájakon fog tovább csökkenni a csapadékos napok száma, eközben pedig a Kárpát-medence peremén több esőre lehet számítani. Mit igazolnak ebből az éghajlati modellek?

Óvatos lennék, ezek nagyon komplex folyamatok. A modellek azt mutatják, hogy Európa déli részén jelentősen csökkenni, tőlünk északabbra jelentősen nőni fog az éves csapadék mennyisége, mi viszont ennek épp a határán vagyunk, és ezért nehéz előre látni, ellentmondásosak a modellek is. De, ha már a hegyek környéki időjárási változásokat említette: a Duna vízgyűjtő területén az alpesi gleccserek komoly tényezők, ezek olvadása a nyár során jelentős mennyiségű vízzel látja el a folyót. Azt tudjuk, hogy a gleccserek iszonyú mértékben húzódnak vissza, tehát ezek jövőbeli eltűnése súlyos hatással lehet a Duna, illetve Magyarország időszakos vízellátottságára. Csak egy tényezőt emeltem ki, miért is nehéz számítani.

Hogyan fog változni az ország tájképe?

Mármost látható, ahogy az erdők megváltoznak, illetve egyre jobban küzdenek a fennmaradásért. A Bükk-hegységben és a Mátrában már rengeteg lucfenyőt ki kellett vágni az éghajlatváltozás hatásai miatt. Nem pusztán a meleg vagy a szárazság a döntő, hanem a kártevők és kórokozók is jobban pusztítják a legyengült fákat. Megtapasztalhattuk azt is, hogy komoly erdőtűz pusztított a Bükkben, ezek az esetek pedig a hőség és szárazság miatt gyakoribbak lesznek, fokozva a pusztulást. Magyarországon jelenleg erdős-sztyeppes növénytakaró a jellemző, ez egyre inkább a száraz kontinentális éghajlatra, sztyeppés növényzetre fog változni az évszázad végére. Az erdők nagyon kevés helyen tudnak majd fennmaradni.

A Balatonra vagy a Velencei-tóra milyen sors vár?

Sokkal kisebb vízállásokra kell számítani, egyrészt a nagyobb párolgás, valamint a folyamatos vízutánpótlás, beszivárgás zavarai miatt. Ha ügyesek lennénk és most nagyon gyorsan visszaállítanánk nagyon sok eredeti vizes, mocsaras területet, folyókanyarulatot, valamint erdőt, felváltanánk rengeteg lebetonozott felszínünket rácsos térkővel, macskakővel, ami között a talaj és gyökerek felszívják és átengedik a beérkező csapadékot, valamint jelentősen változtatnánk a mezőgazdasági művelési gyakorlaton, akkor talán tovább tartható lehet a mostani vízszint.

 

 

• Ürge-Vorsatz Diána fizikus
• klímakutató
• klímaváltozás