Meg lehet-e szabadulni az áramszolgáltatótól, ha már betáplálni úgysem lehet?
Szigetüzemű ház Csehországban. Fotó: Český soběstačný dům/Facebook
HIRDETÉS

Cikkünk írásakor még nem jelent meg az a rendelet, amely a várakozások szerint a napelemes rendszerek jövőbeni betáplálási lehetőségének felfüggesztését részletezi. Amint azt korábbi cikkünkben bemutattuk, amennyiben a háztartásoknak ezentúl nem engedik meg, hogy az adott pillanatban feleslegben megtermelt áramot betáplálják a közműhálózatba, az a gyakorlatban rendkívül erős korlát, a piac eddigi logikájával ellentétes, és lényegében ellehetetleníti annak működését – legalábbis abban az értelemben biztos, ahogy eddig gondoltuk.

A részletek tehát egyelőre nem ismertek, de a különböző online napelemes fórumokat (a felháborodás és a vita mellett) már rögtön a felfüggesztés bejelentése után ellepték az úgynevezett szigetüzemű működés esélyeit taglaló bejegyzések. Szigetüzemnek azt nevezik, amikor egy háztartás elvágja a közművezetéket, és teljesen önellátóvá válik. Az áramnál például felmondja a szerződését, és a teljes éves villamosenergia-igényét megpróbálja napelemekkel saját maga megtermelni, a felesleget pedig saját akkumulátorokban eltárolni.

Értelmezhető a szigetüzem gáznál és víznél is, előbbinél a logikus irány az áramra való váltás, utóbbinál pedig valamiféle saját helyi vízforrás és szennyvízhasznosítás teszi lehetővé az önállóságot.

A szigetüzem gondolata tökéletesen logikus ezekben a napokban, miután Magyarország éppen arra készül, hogy a háztartások számára gyakorlatilag értelmetlenné, vagy szinte soha meg nem térülővé teszi a napelemek megszokott feltételek melletti telepítését.

Arra a kérdésre azonban, hogy mibe kerül egy szigetüzem, sajnos nem lehet olyan általános választ adni, mint amit eddig a napelemes piacon már megszoktunk. Ennek számos oka van, de legfőképpen az, hogy a szigetüzemű megoldásokat sokkal jobban testre kell szabni. Nem elég kiindulni abból, hogy mennyi a háztartás éves áramfogyasztása, mert a fogyasztási szokásokat és a kívánt célt is figyelembe kell venni. Nem mindegy, hogy a megtermelt energiából a háztartás mennyit tud azonnal elhasználni, és mennyit kell tárolni. Illetve azt is meg kell határozni, hogy mennyi ideig kellene az energiát eltárolni: arról beszélünk, hogy a nappal megtermelt áramot estére-éjszakára, esetleg a következő napokra tesszük el, vagy egyenesen abban gondolkodunk, hogy a nyáron megtermelt árammal akarunk télen fűteni?

Általában már a napi áthidaló megoldáshoz is legalább annyi akkumulátor kell, ami legalább duplájára növeli a költségeket, ráadásul a családi büdzsébe bekerül egy olyan eszköz, amely bizonyos idő alatt elamortizálódik, azaz belátható időn belül cserélni kell. A legtöbb esetben már ez is óriási gát, a nyári-téli tárolásban pedig ma még szinte egyenesen lehetetlen érdemben gondolkodni, ha abból indulunk ki, hogy egy család meg akarja tartani az energiafelhasználási szokásait.

Részleges szigetüzemű megoldásokkal persze Magyarországon is egyre többen kísérleteznek, a dolog egyáltalán nem lehetetlen, de a megvalósítás költségei olyan szórást mutatnak, hogy általános ökölszabályt nem tudunk leírni. Annyi bizonyos, hogy egy szigetüzemű házban sok tekintetben máshogy kell élni, ha optimalizálni akarja a család a beruházást. Az áramfogyasztást minél inkább arra az időszakra kell helyezni, amikor áramtermelés is van, hiszen így lehet elérni, hogy a lehető legkisebb méretű akkumulátorkapacitás elég legyen a működéshez.

A mosógépnek akkor kell mennie, amikor süt a nap, de inget sem lehet vasalni akkor, amikor fő az ebéd a villanytűzhelyen, mert nem fogja elbírni a rendszer. Alapvető életviteli változtatásokra van szükség, és sok mindent alá kell rendelni az aktuális energiahelyzetnek: nem lehet elindítani a porszívót, ha nincs hozzá napsütés vagy elraktározott áram az akkumulátorokban.

Sok szempontból azonban ez mutatja a várható jövőt is. Az automata és programozható berendezések sokat segítenek abban, hogy még azok is ebbe az irányba lépjenek, akik nem szigetüzemben vannak. Egy okos otthonban megoldható, hogy napközben a mosógép és a robotporszívó csak akkor induljon el, ha van rá energiakeret, és akár azt is lehet (majd) központilag szabályozni, hogy ha fogytán van az energia, akkor milyen automatikus spórolási mechanizmus induljon el. Nem biztos, hogy egy okos rendszer engedi bekapcsolni este a tévét akkor, ha nappal nem sütött eleget a nap.

Ennek a családi háznak az építtetője Pavel Podruh üzletember, aki kifejezetten azt szeretné kikísérletezni, hogy lehet-e olyan épületet kialakítani, amely teljesen önellátó télen-nyáron, elég nagy ahhoz, hogy egy család lakjon benne, de ami a legérdekesebb: úgy lakjon benne, hogy nem kell nagy életviteli áldozatokat vállalnia.

Podruh elmondta nekünk, hogy a ház összesen 114 négyzetméteres, és télen-nyáron állandóan laknak benne, ingyen adják ki olyan családoknak vagy baráti társaságoknak, akik ki szeretnék próbálni. Az üzletember elmondása szerint olyan rendszert alakítottak ki, amelyben 4-11 ember akár télen is ellakhat, különösebb problémák nélkül.

A ház minden szokásos háztartási géppel fel van szerelve, a napelemeknek ezeket kell kiszolgálniuk, illetve a ház saját áramellátó rendszerének alapműködését, és még olyan eszközöket is, mint a vízpumpa (hiszen a ház nem kapcsolódik vízközmű-hálózathoz sem).

,

A napelemek a tető egyik felének alkotóelemei, 48 darab, egyenként 330 wattos névleges teljesítményű panelből áll a rendszer, azaz 15,84 kilowattos a rendszer névleges kapacitása. (Összehasonlításul két adat: Magyarországon a háztartási kiserőművek átlagos kapacitása 5 kilowatt körül lehet, egy 15,84 kilowattos rendszer pedig körülbelül 19 ezer kilowattóra energiát képes termelni egy év alatt.)

A háznak három invertere (áramátalakítója) van. Nyáron, amikor sok áramot termelnek a napelemek, egy nagy teljesítményű eszközt kell használni, télen viszont egy kisebbre kapcsolnak, hogy akkor ne kelljen feleslegesen üzemeltetni a nagyobb fogyasztású invertert. A harmadik inverter a biztonsági tartalék arra az esetre, ha az első kettővel bármi történne.

Az akkumulátorpark mérete 21 kilowattóra, és ahogy Pavel Podruh elmondta nekünk, teljes egészében nyílt forrással tervezett elemekből rakták össze annak érdekében, hogy ha bármi meghibásodik benne, akkor ne az egész rendszert kelljen kicserélni. Ezzel próbálják alacsonyan tartani a költségeket, de ahogy Podruh mondja, az akkumulátorokra így is 200 ezer cseh koronát, azaz jelenlegi árfolyamon 3,36 millió forintot költöttek.

A meleg vizet és a központi fűtést elektromos bojlerrel, illetve egy pellet kazánnal oldják meg. A pellet kazán automatikusan kapcsol be akkor, ha nincs elég elektromos áram a meleg víz előállítására, vagyis nem süt a nap, és még az akkumulátorokban sincs elég eltárolt energia.

A ház először tavaly volt lakott télen, és az derült ki, hogy ekkora napelempark még akkor is érdemben tölteni tudja az akkumulátorokat, ha napközben alig süt a nap. Az akkumulátorok kapacitása csak egyetlen nap esett a kritikus 30 százalék alá, ekkor egész nap főztek-sütöttek a házban, napsütés viszont nem volt. Az elemek azonban mindössze négy napon estek 50 százalékos töltöttségi szint alá, vagyis a rendszer lényegében mindennap át tudta hidalni a napsütés nélküli időszakokat. A ház egyébként a Sumava régióban van, erdős területen, ahol elég kemény telek vannak.

Podruhtól természetesen megkérdeztük, hogy mennyit költött eddig a házra összesen, a vállalkozó azt mondta, hogy közel 6 millió cseh koronába került a fenti rendszer kiépítése, azaz átszámolva éppen 100 millió forintnál járhat a fejlesztés.

 

 

• megújuló energia
• önellátás
• szigetüzem