Kerek helyett szögletesé a jövő?
Mi a baj az üvegpalackokkal? A fő probléma a gyártásukkal járó szénlábnyom.
Becslések szerint az üvegpalackok gyártása és szállítása a teljes borágazat üvegházhatású gázkibocsátásának felét teszi ki.
Gombamód szaporodnak az ötletek az új, innovatívabb és környezetbarátabb csomagolásra, amelyben a bort el lehet adni.
A piac kénytelen kelletlen már hozzászokott egy olyan megoldáshoz, amely sokáig megosztó volt, ez az úgynevezett bag-in-box, azaz a műanyag zacskós kartondobozok használata. A vásárlók panaszkodtak, de idővel megbarátkoztak a "dobozos bor" látványával a polcokon. A gazdaságos és jól szállíthatósága mellett
kiemelik, hogy az anyagok újrahasznosítása viszonylag egyszerű, hiszen miután kifogyott, csak fel kell tépni a kartondobozt és eltávolítani a műanyag zacskót, majd mindkét elemet a megfelelő hulladékgyűjtőkbe lehet dobni.
A borpiac óriásai közül az LVMH, amely olyan márkák tulajdonosa, mint a Moët & Chandon, szintén új megoldásokon dolgozik, létrehozott egy szakemberekből álló csapatot, amelynek feladata, hogy innovációkat dolgozzon ki a konszern tulajdonában lévő alkoholmárkák csomagolása számára. Mindenki kíváncsian várja, mivel rukkolnak elő.
Egy másik újítás, a vékony üvegből készült palackok. Ez a megoldás csökkenti a palackgyártás és a szállítás szénlábnyomát.
Egy másik változás, amely hamarosan megjelenhet, a borosüvegek új formája.
A kerek formájú palackok szállítása nagyon környezetszennyező, mert a kartondobozokban sok a kihasználatlan hely, így levegőt szállítanak ahelyett, hogy a csomagolást a lehető legszorosabban tölthetnék meg.
Ezért a lapos, téglalap alakú PET-palackokba töltött bor olyan jövő, amely nemsokára valósággá válhat. További előnye, hogy a műanyag palackok sokkal könnyebbek, mint az üvegpalackok. Manapság komoly bormárkák is árulnak újrahasznosított anyagból készült PET-palackokban.
A PET-palackoknak (még ha újrahasznosítottak is) azonban van egy hátrányuk, a bor viszonylag rövid ideig tárolható bennük. Ez a fajta csomagolás ezért nem alkalmas érlelési potenciállal rendelkező borok számára. Viszont tökéletesek a gyors fogyasztásra szánt borok számára. És ez utóbbiakból van a legtöbb a piacon.
A növényi rostokból készült palackokkal végzett kísérletek még érdekesebbnek tűnnek.
Brit mérnökök például olyan kartonpapír palackot találtak fel, amely ugyanazon az elven működik, mint a bag-in-box. A palack újrahasznosított kartonból készül, belsejében poliészter és polietilén tasakkal, de a bor eltarthatósága ez esetben körülbelül egy évre korlátozódik. Egy másik ötlet a vékony PET-réteggel bélelt papírpalackok. A műanyag használata itt minimális, a dán Paboco startup cég is foglalkozik a kivitelezésével, és garantálja, hogy a papír FSC tanúsítvánnyal rendelkezik, azaz a lehető legteljesebb mértékben fenntartható módon készül.
Az üvegpalackok esetében is találnak azért megoldást, ez pedig a visszaváltás.
Ennek a rendszerét jelenleg amerikai gyártók, valamint az újrahasznosításra szakosodott amerikai vállalatok tesztelik. Lényege, hogy a palackokat a vásárlóktól vagy éttermektől való begyűjtés után kimossák és fertőtlenítik, majd visszaküldik a bortermelőknek – minden pincészet a saját palackját kapja vissza. Jelenleg ezt a megoldást elsősorban a kaliforniai és New York-i borászok alkalmazzák, de szakértők szerint jó esély van arra, hogy a visszaváltható palackok Európában is népszerűvé válnak.