„Mi az élet érdeke”
Melyik kert tulajdonosa ne játszott volna a gondolattal, hogy kertjében kerti tó, patak vagy szökőkút legyen?
Az ember mindig is kereste a vizek közelségét, s a legutóbbi évtizedekig vízközelben is élt, ha más nem, kút volt a kertjében. Ez a kapcsolat az állattartás csökkenésével és a vezetékes víz általánossá válásával egy kicsit lazult. Az utóbbi években ezzel szemben újra a közeledés jelei láthatók: egyre többen készítenek medencét, tavacskát kertjükben.
A kerti tavacskák lényege az élet, a változékonyság. Velük kertünk növényzetének és állatvilágának sokrétűségét, változatosságát növeljük. Éppen ezért a tavak tervezése során minden döntési pontnál azt kell mérlegelnünk, hogy mi az élet érdeke.
Tavunk akkor lesz szép, ha kialakul benne a biológiai egyensúly, azaz sokszínű élettérré tudjuk varázsolni. A sokszínűség ugyanis az élet egyik erőforrása, miként egy-két faj túlburjánzása a pusztulás jele.
És most lássuk e „varázslás” lépéseit, mit kell eldöntenünk tavunkról, tavacskánkról. Mekkora és milyen formájú legyen? Hová kerüljön? Milyen szerkezettel készüljön? Milyen élővilág alakuljon ki benne? A méretmeghatározás az egyik legfontosabb döntés, méretet csak egyszer választhatunk. Általánosságban szólva azt kell mondani, hogy minél nagyobb a tó, annál jobb, mivel a nagyobban sokoldalúbb és emiatt stabilabb életközösség alakulhat ki. Sajnos azonban a méret egyben pénz, és ami talán még több esetben korlátozó tényező – hely kérdése is.
A kerti tó alsó mérethatáraként kb. 10 m2-t javasolunk. Változatos partot öblökkel, félszigetekkel 30 m2 fölötti méret esetén lehet kialakítani, felső határ nincs is igazán. Talán furcsa, de igaz: egy 100-200 m2-es tó fenntartása nem drágább, mintha az egy gondozott gyep lenne.
De mit tehetnek azok, akiknek nincs lehetőségük ekkora tó kialakítására? A válasz megadása előtt még tartozunk egy magyarázattal arra nézvést, hogy miből adódik a 10 m2-es minimális felület. Tavunknak az év 12 hónapjában kell élettérül szolgálnia, tehát például az egyik legkritikusabb időszakban, télen is. 50 cm-nél sekélyebb víz esetén a 20-30 cm-es jégpáncél alatt már nincs elég víztömeg, oxigéntartalék ahhoz, hogy a tó élővilága átteleljen. Az 50 cm-nél kisebb mélység nyáron is kritikussá tenné a helyzetet. Az erőteljes napsugárzás hatására ugyanis az ilyen sekély víz akár 30 C fok fölé is melegedhet.
Nagyon fontos tehát, hogy megakadályozzuk kerti tavunk túlzó felmelegedését. Ezt részben félárnyékot biztosító fák telepítésével, részben pedig a tó mélységének növelésével lehet megvalósítani.
