A tetőtér egy megosztó lakásforma. Van, aki odavan érte, mások berzenkednek tőle és van, akinek nincs más választása, a tetőteret tudja választani szükséges megoldásként. Ha gyarapodik a családunk vagy már akkorák a gyerekek, hogy külön lakótérre van szükségük, sokak fejében megfordul a tetőtér beépítésének gondolata. Most nézzük meg, hogy mik a legfontosabb szempontok egy jól kialakított, költséghatékony tetőtér esetében!

Kezdjük a tetején: egy tetőtér beépítésnél elengedhetetlen lesz a megfelelő tetőszigetelés. Nem csak azért, hogy az eső vagy a hó ne jusson be, hanem azért, mert a nyári kánikulában a padlástér elviselhetetlenül meleg tud lenni. Ha nincs szigetelés, akkor egy élhetetlen lakóterületre költöttünk el több millió forintot. A minőségi szigetelés nem csak a komfortérzetünket fogja növelni, de jelentősen csökkenti a fűtésre, hűtésre kifizetett rezsiköltséget, ráadásul jóval kevesebb hőenergiát használunk az épület fűtésére, így csökken a ház üzemelésének károsanyag-kibocsátása.

Nem csak a tető mérete, de a formája is számít egy tetőtér beépítésénél. Az ideális tetőszerkezeti hajlásszög 35 és 55 fok között van. Mondhatjuk, hogy minél meredekebb a tető, annál több lehetőség van a kétszintes padlástér kialakítására, vagyis annál nagyobb terünk lesz a felső szinten. Érdemes tisztázni, hogy milyen tetők vannak, melyik mekkora helykihasználásra ad lehetőséget.

Nagyon sok ház nyeregtetővel épült, ennek az előnye, hogy van két egyenes oromfalazata, a teljes tetőtszerkezetet megemelve a padlástér lakhatóvá alakítható területét jelentősen növelhetjük. A tető alatti terekben kialakíthatunk kisebb szobákat, de egybe is nyithatjuk. És ha a tetősíkon, illetve az oromfalakon is kialakítunk ablakokat, gyönyörűen bevilágított, tágas tetőterünk lesz. A kontyos tetőszerkezetnél lesz négy élgerinc, ami csökkenti a beépíthetőség méretét. Sok házra sátortetőt építettek. Ennek az előnye az volt, hogy az építés során kevesebb faanyagot kellett használni, a hátránya viszont, hogy jóval kisebb lett a beépíthető tetőtér. Ha a házunkon sátortető van és a tetőteret szeretnénk beépíteni, érdemes manzárd tetőre vagy nyeregtetőre cserélni a szerkezetet. Ez a folyamat bejelentés köteles és előtte egyeztetnünk kell a település főépítészével is.

Ahogy az előbbiekből is kiderülhetett, a legjobb tetőforma térkihasználás szempontjából a manzárdtető. Mivel itt meredekek az oldalsíkok, nagyobb lesz a belmagasság, mint a nyeregtető vagy a sátortető esetén. A belső terek világosak, tágas hatásúak lesznek.

 

A tetőtér komoly előnye, hogy ha megfelelően tájoljuk az épületet és a tetőt, akkor csodás, fényes tereket alakíthatunk ki. Ehhez szükségünk lesz nagy méretű ablakokra, amelyeket viszont a nyári hőségben valamilyen módon árnyékolás technikával kell ellátnunk, hacsak nem akarunk megfőni a több millióból kialakított tetőtéri szobában. A megfelelő szigetelés mellett a nyílászárók árnyékolása is rendkívül fontos a tetőtéri lakószobák esetében. A belső függönyök, árnyékolók sajnos csak a fény ellen védenek, viszont a meleget csak akkor tudjuk kívül tartani, ha az árnyékoló is az üvegfelület túloldalán, kint van. Ez költséges megoldás, a stabil külső árnyékolásért mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, de minőségi hővédő rolóval, naphálóval azért sokat foghatunk a beáradó melegen. Van még egy hátránya a tetősíkba épített ablakoknak, mégpedig az eső és a hó. Ha csapadék ömlik az égből, nem tudunk szellőztetni. Érdemes az oromfalazaton is kialakítani ablakokat, hogy esős időben is meg lehessen oldani a szellőzést. És nem szabad nyitva hagyni az ablakokat, mikor elmegyünk otthonról, hiszen egy friss nyári zápor eláztathatja a lakást, kivéve ha esőérzékelős a tetőtéri ablakunk, ami automatikusan zárja csapadék esetén. Fantáziánknak csak a pénztárcánk szabhat határt.

Szükségünk lesz statikusi véleményre, hogy alkalmas-e egyáltalán az épület a tetőtér beépítéséhez. Meg kell vizsgálni a födémet, a falazatot, az alapot. A statikusi vélemény nem egy egyszerű papír, ami szükséges a bejelentéshez, hanem ettől függ, hogy egyáltalán megvalósítható-e a beruházás és ha igen, akkor milyen előzetes munkálatokra lesz szükség. Meg kell vizsgálni a tetőszerkezetet, a tetőlécek, gerendák állapotát, a fóliázást, szigetelést és ha szükséges, cserélni kell a tetőt, megcsináltatni a szigetelést. Ki kell találni azt is, hogy oldjuk meg a feljutást a tetőtérbe, kívülről vagy a födém áttörésével belülről?

Egy jól kialakított tetőtérnél különösen fontos, hogy gondoljunk valamit a tér használatról. Praktikumra, kreativitásra és esztétikai érzékre egyaránt szükségünk lesz, hogy megoldjuk a ferde falak, belógó gerendák problémáját. Ötletes tárolókat, függesztési módszereket alkalmazva azonban egyéni, fényes és otthonos lakóteret nyerhetünk. Kérjük belsőépítész, lakberendező tanácsát, hogy a legoptimálisabban használhassuk ki a rendelkezésünkre álló teret. Ha van rá lehetőségünk, kialakíthatunk kis tetőerkélyt is. A romantikus tetőtér netovábbja, amikor az erkélyen üldögélve reggelizünk, kávézunk.

A tetőtéri lakás előnye, hogy kevésbé zajos, jobb a levegő, mint a földszinti lakásoknál, jobb a kilátás, több a fény. A hátránya, hogy ha nincs megoldva a szigetelés és az árnyékolás, akkor rettenetesen fel tud melegedni a nyári kánikulában.

Úgy tűnik, újra divatba jött a tetőtér, ma már újra elterjedt, hogy a családok többgenerációs épületekben, otthonokban gondolkoznak, a fiatal párok döntenek a tetőtér beépítés mellett saját maguknak, míg a nagyszülők maradnak a ház alsó szintjein. Ez a megoldás jelentősen kevesebbe kerül, mint egy új házat építeni, vagy akár használt lakást, házat venni, ráadásul állami támogatást is fel lehet rá venni!

 

• energiafogyasztás
• hőszigetelés