Közép-amerikai halak úszkálnak a Hévízi-tó csatornájában
Felelőtlen akvaristák raknak bele olyan halakat, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban.
Az idei nyár végén a Hévízi-tó kifolyó vizében, a Gyöngyös-patakon fogott furcsa halat kukorica-giliszta csalival egy horgász, de nem ismerte fel, írta a Veol. Beküldött fotója alapján a Magyar Haltani Társaság megállapította, hogy a horgász egy Közép-Amerikából származó díszhalat, a tűzfejű tarkasügért – melynek jellemző példánya kiemelt képünkön látható -, illetve hibridjének egy sötétebb színezetű hím példányát foghatta.
A haltani társaság öt éve, 2015 februárjában és márciusában a Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatornában végzett faunisztikai vizsgálatokat, és már akkor is több, magyarországi természetes vízből eddig nem ismert halfajt mutatott ki.
Akkor olyan édesvízi trópusi halak kerültek ki a vízből, mint a pompás malawisügér, citromsügér, jaguársügér, ötfoltos tarkasügér, tűzfejű tarkasügér és jukatáni fogasponty.
De hogyan kerülnek ilyen trópusi halak a vízfolyásba?
A Hévízi-tó kifolyójától egy-két kilométeren át meleg a víz, és felelőtlen akvaristák telerakják olyan halakkal, melyeket akváriumi céllal tartanak az országban. Elengedik, tenyésztgetik, ha úgy döntenek, kiszedik – nyilatkozta a portálnak Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
A szakember szerint legalább 3-4 trópusi sügérféle él már azon a szakaszon, ahol a téli hidegben is vígan elvannak a meleg vízben. A alacsonyabb vízhőmérséklet esetén elpusztulnának, mert ezek az állatok a hideget nem bírják.
Czeglédi István úgy véli, ezeknek a fajoknak semmi keresnivalójuk hazánk természetes élőhelyein. Néhány közülük „csak” lokális problémát okoz, de egyes halfajok gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott környezethez, és akár inváziós fajjá válhatnak, azaz tömegesen elszaporodhatnak.
Az idegenhonos fajok – azaz, amelyek természetes élőhelye máshol van – helyben kiszoríthatják az őshonos fajokat. Elveszik a táplálékukat vagy búvóhelyeiket, de ragadozóként akár ki is pusztíthatják őket – fűzte hozzá Czeglédi István.
Ám nem csupán különleges élőhelyeken, hanem a Balatonban is élnek idegenhonos és invazív halfajok. Ilyen például a busa, a naphal, a razbóra, a törpeharcsa és a géb több fajtája.
