Magyarországon 1,75 millió lakost, a magyarok 18,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. Az Európai Unión belül 95,28 millió lakost érint ez a probléma, arányuk 2020 óta szinte változatlan, 21,6 százalék. Míg Európa számos országában a 20 év alattiak vannak nagyobb arányban kitéve az elszegényedés kockázatának, hazánkban éppen az 50 év felettiek a veszélyeztetettebbek. Amíg az összlakosságot nézve elmarad a súlyos kockázatoknak kitettek aránya az uniós átlagtól, addig a nyugdíj előtt álló korosztály elszegényedését tekintve Magyarországon sokkal rosszabbul állunk.

Az Eurostat friss statisztikái szerint a magyarok 18,4 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés, valamint szegénység kockázata 2022-ben. Ez az arány egy százalékponttal csökkent 2021-hez képest, folytatódott tehát a tavalyelőtt megtorpanni látszó javuló tendencia. Az EU-ban ennél magasabb volt az arány tavaly: 21,6 százalék, amely 0,1 százalékponttal kevesebb, mint 2021-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont fél százalékponttal még mindig több. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: Romániában és Bulgáriában a lakosság több mint 30 százalékát, a görög, spanyol, lett, és észt lakosságnak több mint 25 százalékát fenyegeti elszegényedés. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.

Attól, hogy egy országban magas az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés kockázata, ez nem feltétlenül az időseket sújtja. A vizsgált országok kétharmadában a 16-29 éves korosztályban magasabb az ilyen veszélynek kitettek aránya, mint a teljes lakosság esetében, míg a 65 év felettieket az országok egyharmadában érinti csak jobban a probléma, mint a teljes lakosságot. Sokkal rosszabb az idős korosztály helyzete Máltán, Lettországban, Litvániában, Horvátországban és Bulgáriában. Magyarországon az arány azonos a 65 éven felüliek körében mint a teljes lakosságnál: 18,4 százalék.

Bővebben a pénzcentrum.hu olvashatnak.

 

• nyugdíj
• nyugdíjas
• nyugellátás