Kínai büntetővámok az EU-ban
Az elmúlt hónapokban a kínai vám kérdés volt az európai gazdaságpolitika egyik legforróbb témája.
Az összefoglalónkban tisztázzuk az október végén életbelépő, elektromos járművekre bevezetett uniós vámok részleteit és hogy miért döntöttek a tarifák bevezetéséről az európai döntéshozók.
Október 31-én, csütörtökön hatályba lépnek a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre (BEV) kivetett, öt évre szóló uniós vámok. A 35,3 százalékig terjedő tarifák az EU-ban szokásos 10 százalékos importvámon felül kell megfizetni a személygépkocsikra.
Az elmúlt hónapokban a kínai vám kérdés volt az európai gazdaságpolitika egyik legforróbb témája. Az alábbi összefoglalónkban bemutatjuk, hogy miként jutott el a tarifák bevezetéséig az uniós döntéshozók, miben különböznek a mostani vámok a nyár óta szedett ideiglenes díjaktól, mely tagállamok döntöttek a tarifák bevezetéséről és mi a magyar kormánynak a kérdésben elfoglalt álláspontja.
Az EU azért döntött a vámok bevezetése mellett, mivel Brüsszel szerint a kínai elektromos járműgyártók elárasztották az uniós piacot az olcsó autóikkal, ezzel leszorították az eladási árakat és hátrányos helyzetbe hozták az európai kereskedőket. A vámoktól az európai járműipar versenyképességének a javulását várják az uniós döntéshozók.
Az Európai Bizottság 2023 szeptemberben indított szubvencióellenes vizsgálatot a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekkel kapcsolatban, amiben arra keresték a választ, hogy részesülnek-e illegális támogatásban az ázsiai értékláncok és ez okozhat-e gazdasági kárt az uniós gyártóknak. A feltárt eredményekre hivatkozva június 12-én jelentette be a bizottság, hogy ideiglenes védővámokat fog kivetni a kínai elektromos autógyártó vállalatokra.
Majd július 4-én ideiglenesen életbe léptek az átmeneti vámtarifák, ezt követően további három hónapig folytatta a vizsgálatot az unió végrehajtószerve.
Miben különbözik a nyári és mostani vámok és mely márkákat érintik a tarfikák?
Fontos megemlíteni, hogy a tarifák bevezetése előtt is 10 százalék extra vám volt ezeken az autókon, így a júliusi átmeneti és az októberben elfogadott végleges díjak is ehhez adódtak hozzá. Ezek volt a nyári ideiglenes tételek:
BYD: 10 + 17,4 százalék
Geely (Volvo és Polestar): 10 + 20 százalék
Tesla, BMW, Mini, NIO, HiPhi, Seres, Skywell: 10 + 21 százalék
SAIC (MG és Maxus): 10 + 37,6 százalék
Szintén 37,6 százalékot vettetek ki azokra a gyártókra, akik nem voltak hajlandók együttműködni a vizsgálat során az EU-s szervekkel.
A végleges vámok
Az októberben elfogadott, végleges vámtételek esetében bizottság által külön vizsgált gyártóra egyedi tételek vonatkoznak:
BYD: 17,0 százalék
Geely: 18,8 százalék
SAIC: 35,3 százalék
A többi elektromosjármű-gyártásban érdekelt kínai vállalatra, amelyek együttműködtek az uniós szervekkel, átlagosan 20,7 százalékos tarifa vonatkozik.
Az összes olyan gyártóra, melyek nem működtek együtt a vizsgálatban, 35,3 százalék vámot kell alkalmazni.
Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak a kínai tulajdonú, hanem az ott gyártott járműveket is érinti a döntés, ezért a Teslára is kivetették kínai dömpingellenes tarifát. Így az amerikai cég sanghaji üzemben gyártott járművei után is 10 + 7,8 százalék vámot kell kifizetni.
Mélypontra jutnak a kapcsolatok?
A nyáron bevezetett ideileglenes vámokra adott válaszlépésként Kína dömpingellenes eljárást kezdeményezett az EU-ból származó szeszes italokkal és hústermékekkel szemben. Majd az ötéves időtartamra szóló tarifák elfogadását követően Peking átmeneti intézkedéseket vezet be az unióból származó alkoholos termékekre, elsősorban a francia konyakmárkák szankcionálására fókuszálva.
A brüsszeli testület közlése szerint EU és Kína továbbra is dolgozik azon, hogy alternatív, WTO-kompatibilis megoldásokat találjon, amelyek hatékonyan kezelik a szubvencióellenes vizsgálat által feltárt problémákat.
Mely tagállamok szavazták meg a tarifákat és mi a magyar kormány álláspontja?
Az Európai Bizottság közlése szerint tíz ország szavazott a vámok bevezetésére, öt ellenezte és tizenkettő tartózkodott. A voksolás a minősített többség szabályai alapján zajlott, tehát a tíz támogató szavazat elég volt a tarifák életbelépéséhez. A szavazás részletei nem nyilvánosak, de sajtónyilatkozatok és elemzések alapján:
a franciák, az olaszok és a hollandok a bevezetés mellett voksolhattak;
Németország – melynek erős autóipari ágazata keményen lobbizott a vámok ellen – sajtóértesülések szerint az utolsó pillanatban a tartózkodásról az elutasításra váltott;
a magyar kormány vámok ellen voksolt.
A tarifák megszavazásának másnapján, Orbán Viktor miniszterelnök a németországi autóiparra és az európai gazdaságra nézve óriási csapásnak nevezte a tagállamok többsége által elfogadott tarifákat.
A gazdasági semlegesség gyakorlati megvalósulását jelenti, hogy Magyarországon a német és a kínai vállalatok nyugodtan együttműködhetnek - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a BYD beszállítói fórumán, Budapesten.
