Az optimális termelést akadályozza a panelekre vetülő árnyék: erre minden háztípusnál figyelni kell, és ide tartoznak például a környező fák, épületek, kémények.
Lapos tető esetén ugyanakkor további árnyékoló tényezőt jelenthetnek az alábbiak: attika fal, vagyis a főpárkány felett függőlegesen elhelyezkedő fa, kémény, szellőzők, egyéb épületgépészeti kiállások.
A ferde tetős házakkal ellentétben a tető dőlésszögéről itt nem beszélhetünk, ennek a szerepét a tartószerkezet helyettesíti.
Ez azért előnyös, mert segítségével el lehet érni a termelés szempontjából optimális dőlésszöget és tájolást, azonban külön figyelmet igényel a tető rétegrendje, hiszen ez alapján lehet kiválasztani a megfelelő tartót.
Érdemes előre tudni, hogy mik azok a helyzetek, amik nehézséget okozhatnak a napelemek lapos tetőre való felszerelése során.
Például lapos tető esetén ezen kívül problémát jelenthet az inverter elhelyezése is, ugyanis ennek a fontos alkatrésznek kezelőmagasságban és hozzáférhetőnek kell lennie.
A szélterhelés is nagy körültekintést igényel, hiszen egy lapos tetőn a tartószerkezet miatt a szél könnyen bejut a panelek alá, és nagy erővel felfelé nyomja azokat – ez pedig hosszú távon gondot okozhat.
Ami a felmerülő költségeket illeti, a ferde tetőre telepített napelem rendszer eleinte olcsóbb lehet, hiszen lapos tetőnél a tartószerkezet telepítésével és a súlyozással is számolni kell.
Hosszabb távon azonban ez a költség megtérül, ugyanis – a ferde tetővel ellentétben – itt lehetőség van beállítani a megfelelő tájolást és dőlésszöget az optimális termelés érdekében. 

• napelem
• napenergia
• energiahatékonyság