Légkondi helyett távhűtés
Hatékonyabb és jobban kíméli a környezetet, rengeteg pénzből építik a rendszert az osztrákok.
A klímaváltozás miatt fokozódó nyári hőség Bécset is kihívás elé állítja, az elviselhetetlenül forró napok száma az elmúlt harminc évben megduplázódott a városban. Éppen ezért 2027-ig összesen 90 millió eurót (kb. 35 milliárd forint) fektetnek abba, hogy a távhűtés infrastruktúráját kiépítsék. A folyamat következő mérföldköve az új alsergrundi nagyteljesítményű távhűtőközpont, amely a Bécsi Orvosi Egyetem leendő 350 ezer négyzetméteres, hipermodern MedUni kampuszának kellős közepén, egy belső udvarban épül.
A 20 millió eurós beruházás eredményeként létrejövő központot várhatóan 2025 tavaszán helyezik üzembe, és nagyon fontos eleme lesz a rendszernek. A többi távhűtőközponthoz hasonlóan itt is árammal és hulladékhőből előállított energiával működő, nagyteljesítményű gépek segítségével hűtik le majd a rendszerben keringő vizet 5-6 Celsius-fokosra.
Ezzel fedezik nyáron a kampusz oktatási és kutatási épületeinek teljes hűtési igényét, sőt, télen a hőszükséglet jelentős részét is. A fennmaradó hűtési kapacitás pedig megy tovább a hálózaton keresztül a többi fogyasztóhoz. A központ hatékonyságát tovább növeli egy beépített jégtároló, amely tárolja a megtermelt hideget az alacsony fogyasztású időszakokban, például éjszaka, majd a csúcsidőszakban visszaengedi a rendszerbe.
A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma sokkal hatékonyabb és egyben környezetkímélőbb, ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátása.
A bécsi távhűtési rendszer jelenleg hét nagy központ mellett további 15 decentralizált egységből áll, amelyek közvetlenül egy-egy fogyasztót látnak el. Az osztrák fővárosban eddig 28 kilométer hosszú távhűtési hálózat épült ki és összesen 190 épület csatlakozik rá – köztük egyetemek, kórházak és a főpályaudvar is. A távhűtéses ügyfelek száma évente mintegy 10-15 százalékkal nő.
