Mélytengerek sokszínű élővilága
Először demonstrálták a mélytengerek különleges faji sokszínűségét és helyi különbözőségeit.
A Kölni Egyetem Zoológiai Intézetének ökológusai az Atlanti- és a Csendes-óceán 20 mélytengeri medencéjét hasonlították össze. A húsz év alatt Hartmut Arndt kutató vezetésével gyűjtött adathalmaz elsőként teszi lehetővé az eukarióták – sejtmaggal rendelkező organizmusok – változatosságának összehasonlítását.
A 4000-8350 méteres mélységből vett üledékminták, a kizárólag a mélytengerekben megtalálható populációk szekvenálása és tenyésztése, majd molekuláris elemzések eredményeként a szakértők képet kaptak a mélytengerek biodiverzitásáról.
A tudósok eredményeikről a Communications Biology című tudományos lapban számoltak be – a hírt az MTI tette közzé.
A több mint ezer méter mélyben lévő mélytengeri talaj a Föld felszínének több mint 60 százalékát borítja, ezzel a bioszféra legnagyobb része. Mégis keveset tudni az ezen a szélsőséges és hatalmas területen élő organizmusok sokféleségéről, elterjedési mintáiról és funkcionális jelentőségéről.
Amit biztosan tudni: a klímaváltozás a víz melegedése, savasodása és oxigéntartalmának csökkenése révén már most hatással van erre az érzékeny ökoszisztémára. Ráadásul a mélytengerek iránt egyre nő az érdeklődés is a nyersanyagkinyerés miatt.
A tudósok korábban azt feltételezték, hogy a mélytengeri medencékben, amelyeket mind ugyanaz az alacsony, 0-4 Celsius-fok közötti hőmérséklet, azonos sótartalom (3,6 százalékos), ugyanakkora nyomás (mélységtől függően 300-500 bar) és nagyon hasonló üledék jellemez, viszonylag kismértékű – és ugyanolyan – a faji sokszínűség.
„A molekuláris biológián és a tenyésztésen alapuló kutatásokat kombináló új megközelítéssel azonban nagyon specifikus és lényeges helyi különbségeket találtunk, csak a partvidéki régiók organizmusközösségeiben volt némi átfedést – mondta Alexandra Schönle, a tanulmány vezető szerzője.
„Eredményeink szerint a mélytengerek fenekén lévő szerves anyagot a mikrobiális tápláléklánc különböző és korábban nem kellő mértékben számításba vett alkotóelemei hasznosítják újra és adják tovább a hálózatnak. Ez elengedhetetlen fontosságú a globális karbonáramlás megértése szempontjából” – fejtette ki Hartmut Arndt.
