Az egyik legjelentősebb globális probléma az ivóvízhiány: világszerte emberek százmilliói nem jutnak egészséges, tiszta ivóvízhez. Egyes régiókban nők és gyerekek napjuk jelentős részét azzal töltik, hogy vízért gyalogolnak, amely ráadásul gyakran hulladékkal, parazitákkal, kórokozókkal szennyezett. A helyzetet ráadásul a környezetszennyezés, illetve a klímaváltozás hatásai is egyre súlyosbítják. Ezek következményei között az egészségügyi problémák, járványok megjelenése mellett a migráció is egyre inkább előtérbe kerül. Számos tudományos, civil és kormányzati szervezet dolgozik olyan projekteken, melyek enyhíthetik ezeket a problémákat, köztük egy igen figyelemreméltó kezdeményezés, a Warka Water.

Küzdelem az éltető vízért

Etiópiában 60 millió ember nem jut egészséges ivóvízhez. Eközben – egyes becslések szerint – évente 40 milliárd órát töltenek azzal, hogy vizet találjanak és azt hazaszállítsák. Talán épp ezért egy etiópiai utazás adta az ihletet Arturo Vittori olasz ipari formatervezőnek, hogy olyan eszközön kezdjen gondolkozni, mely megoldást jelenthet a rászoruló emberek számára. Az ivóvízproblémát megoldani szándékozó – nagyrészt sikertelen – projektek nagy részével ellentétben Vittori és kollégája, Andreas Vogler nem high tech vonalon indultak el. Olyasvalamiben kezdtek gondolkozni, ami olcsó, egyszerű és a helyiek által is könnyen használható, illetve javítható. Így született meg néhány évnyi kutatást és tervezést követően a Warka Tower.

„A projekt ötlete onnan jött, hogy meglátogattam egy Dorze nevű kis falut Etiópiában, és láttam, hogy a nők és a gyerekek mindennap kilométereket gyalogolnak, hogy vizet vigyenek haza” – mondja Vittori egy korábbi interjúban.

A Warka Tower (Warka torony) a páralecsapódás elvére épül, azt is mondhatnánk, hogy lényegében a levegőből „szüreteli” a vizet. A mindössze 80 kg összsúlyú, 12 méter magas torony belső felületén egy poliészterből készült hálón tud lecsapódni a nedvesség. Ez aztán lecsorog a torony aljában lévő vízgyűjtőbe. A szerkezet könnyen megépíthető, hiszen főképp (legtöbbször helyben megtermelhető) bambuszból készül. Ráadásul semmilyen speciális szerszámot nem igényel, sőt 100%-ban újrahasznosítható, illetve biológiailag lebomló anyagokból készül. Szemben a már említett high tech megoldásokkal, mindössze 1500–2000 dollárból megvalósítható. A szerkezet nagy előnye, hogy erős és tartós, 6–10 éves élettartammal lehet számolni. Ráadásul a projekt része az is, hogy a helyi közösségeket megtanítják a Warka torony megépítésére. Az a cél, hogy később képesek legyenek szükségleteik kielégítésére újabb vízgyűjtőket létrehozni. Ahogy Vittori mondja: „integráljuk a helyi kultúrát, kézművességet és építési technikákat, felelevenítve az ősi, elfeledett hagyományokat”.

„Etiópiában nem léteznek állami infrastruktúrák, és nem könnyű feladat például egy kút kiásása. Ahhoz, hogy vizet találjunk, nagyon mélyre kell fúrni a földbe, gyakran akár 500 méter mélyre is. Ez technikailag nehéz és drága. Ráadásul a szivattyúk működtetéséhez áramra van szükség, valamint arra az esetre, ha a szivattyú elromlana, pótalkatrészekről is gondoskodni kell”

– mutatja be Vittori az etióp helyzetet. A problémák a fejlődő országok zömében hasonlók.
Az eddig megvalósult projektek alapján egy Warka tornyot 8 ember 4 hét alatt képes felépíteni. Felállításához pedig 16 ember egynapi munkája szükséges. Ha ezt összevetjük azzal az időmennyiséggel, amennyit az emberek csak Etiópiában az ivóvíz megszerzésével töltenek, könnyen beláthatjuk, hogy a Warka torony valóban életképes megoldás.

Egy Warka torony megépítéséhez elegendő néhány falusi is.

Mi az a warka?

A projekt az Etiópiában warka fának (Ficus Vasta) hívott, a fügefélék rendjébe tartozó fafajról kapta a nevét, mely lényegében egy nagy méretű fügefa ehető gyümölcsökkel. A warka szimbolikus jelentősége abban gyökerezik, hogy hatalmas árnyas lombjai hagyományosan a közösség számára fontos találkozási pontokat teremtenek. Ezenfelül pedig spirituális jelentősége is van, a helyiek sokszor a fa tövébe járnak imádkozni. Vittori elképzelései szerint a Warka torony is hasonló szerepet foglalhat el, alatta az emberek összegyűlhetnek, és élvezhetik az „égből gyűjtött vizet”.

Végtelenül rendelkezésre álló tiszta víz?

A torony víztermelési képessége nagyban függ az időjárási viszonyoktól. Minél magasabb a levegő páratartalma, a torony annál több vizet képes összegyűjteni. A Föld bármely pontján is legyünk, a levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt, így ezzel a megoldással akár a sivatagokban is lehetséges előállítani némi vizet. De azt is hozzá kell tenni, hogy a Warka torony sem képes csodát tenni, jó hatásfokú működéséhez a levegő páratartalmának is magasnak kell lennie. Vittori szerint egy torony ideális körülmények között akár napi 100 liter vizet is összegyűjthet. Etiópiában a cél az, hogy 40–80 liter víz mindennap stabilan rendelkezésre álljon, vagyis gyűljön össze a torony aljában lévő 1000 literes tárolóban. Fontos kiemelni, hogy ez tiszta, fertőzésektől és szennyeződésektől mentes, egészséges ivóvíz.

Bár a napi 40–80 liter nem tűnik túlságosan soknak, ha figyelembe vesszük azt, hogy ebből első körben csak az emberek iváshoz és főzéshez kapcsolódó szükségleteit kell fedezni, több mint elegendő lehet. Főképp akkor, ha a Warka tornyot összehasonlítjuk például olyan megoldásokkal, mint amilyen a Google anyacége, az Alphabet által megalkotott, napi 1,5 dl tiszta víz előállítására alkalmas napelemes technológia. Ezt, illetve modern társait sem érdemes elvetni. A Warka torony kapcsán azonban egyértelműen kiviláglik, hogy a kevesebb néha több. Főleg akkor, ha az egyszerű, de hatékony megoldásokat képesek vagyunk kiterjeszteni más területekre is. A Warka torony köré szerveződő szervezet az eredeti koncepció kidolgozása óta újabb Warka-megoldásokat alkotott. Ezek szintén a helyi kulturális sajátosságok figyelembe vételével kínálnak low tech megoldásokat olyan kihívásokra, mint a szennyvízkezelés, a fenntartható és kényelmes lakhatás vagy épp az élelmiszer-termelés és a közösségi főzés.

 

• vízhiány
• innováció
• Etiópia