Ebből kétmilliárd jut a kuratóriumi és a felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjára, vagyis a kurátorok átlagosan havi egy-másfélmillió forintot keresnek. Bár az alapítványi célok között szerepel a hátrányos szociális helyzetű vagy a kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása is, csupán néhány helyen írtak ki a kuratóriumok ösztöndíjprogramot, de még ott is jóval kevesebbet költöttek erre, mint az alapítványi vezetők javadalmazására.

A 24.hu számítása szerint összesen 1617 milliárd forintnyi állami vagyont adott át a kormány az általa alapított 33 vagyonkezelő alapítványnak 2020–2021-ben, amikor az egyes állami feladatok kiszervezésével létrehozta ezt a konstrukciót. Ebből körülbelül ezermilliárd forint értékű állami tulajdont a 21, egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítvány kapott indításként vagy az alapítást követő hónapokban.

Mindez azért lett most különösen érdekes, mert az Európai Tanács határozata alapján Brüsszel nem hajlandó semmilyen jogi kötelezettségvállalást tenni a magyar kormány által alapított szervezeteknek, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek, magyarán: egyelőre nem kaphatnak uniós forrásokat. Ez a döntés leginkább az elmúlt években alapított, az adott egyetemeket fenntartó vagyonkezelő alapítványokat érinti, rajtuk keresztül pedig a modellváltáson átesett felsőoktatási intézményeket, amelyek így nem vehetnek részt az uniós ösztöndíjprogramokban, kutatásokban.

Az uniós támogatások felfüggesztése különösen azok után fájdalmas, hogy 2021 februárjában nem kevesebb mint 1509 milliárd forint uniós forrást ígért az EU helyreállítási alapjából Orbán Viktor miniszterelnök az egyetemeknek fejlesztésre, és részben erre hivatkozva javasolta a kormány a felsőoktatási intézményeknek, hogy fontolják meg a működésük korszerűsítése érdekében a modellváltást, e pénz jó részét viszont végül nem is kérte a kormány az Európai Uniótól.

Átláthatatlan és összeférhetetlen – ez volt a két legfőbb kifogása az Európai Tanácsnak a vagyonkezelő alapítványokkal szemben.

Aggályok merülnek fel továbbá azzal kapcsolatban, hogy a »közérdekű vagyonkezelő alapítványok« és az általuk kezelt jogi személyek esetében nem kerülnek alkalmazásra a közbeszerzési és az összeférhetetlenségi szabályok, és nem átlátható, hogy az említett vagyonkezelő alapítványok milyen módon kezelik a forrásokat – írta az Európai Tanács a decemberi határozatában.

Az éves beszámolókra hagyatkozva megállapítható, hogy a 21 egyetemi vagyonkezelőből a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartója, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kapta a legnagyobb állami vagyont: 341 milliárd forint volt a saját tőkéje 2021 végén. Két másik egyetemi alapítvány is százmilliárd fölötti állami vagyonhoz jutott hozzá: a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány 151 milliárd forint, a debreceni egyetem fölött álló Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány pedig 113 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett

Ez a vagyon sem elegendő azonban ahhoz, hogy maguk az alapítványok ne szoruljanak állami apanázsra, amiből finanszírozni tudják a működésüket. A 1413/2021 kormányhatározat szerint

a legtöbb vagyonkezelő évi 400 millió forintot kap az államtól – ebből fizetik például a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjaikat, valamint az egyéb költségeiket –, de a szerencsésebbek ennek a dupláját is megkaphatják. Ebből a keretből fedezhetik „az alapítvány által közvetlenül ellátandó közfeladatokat” is, így például saját hatáskörben ösztöndíjat adhatnak rászorultsági vagy teljesítményalapon.

Az alapítványi célok között szerepel ugyanis a hátrányos szociális helyzetű vagy kiemelkedő eredményt elérő hallgatók támogatása ösztöndíjak formájában, ám a 2021-es beszámolók szerint csak három alapítvány hirdetett ösztöndíjprogramot (az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak). Azonban mindhárom helyen több pénz ment el a vezetői tiszteletdíjakra, mint az ösztöndíjakra.

A 24.hu számításai szerint mindeközben évente közel 10 milliárd forintba kerül a költségvetésnek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok működése, és ebből 2 milliárd forint a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjára megy el.

A beszámolókból kiderül, hogy az egyes alapítványi kuratóriumok évente összesen hat ülést tartottak, vagyis kéthavonta üléseztek. Az is szerepel a beszámolókban, hogy a kuratóriumi tagok átlagosan 1 és 1,5 millió forint között keresnek havonta, a felügyelőbizottsági tagságért pedig félmillió körüli összeg jár. Az egyik legvitatottabb pont, hogy a kuratóriumi tagok lényegében életük végéig betölthetik ezt a tisztségüket, külső erő, illetve maga a kormány sem válthatja le őket – persze ha ez az uniós pénzek folyósításának feltétele, a kormány hozhat a tagjaira és más káderekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

Bővebben a 24.hu-n olvashatnak.

 

• oktatás
• alapítvány
• támogatás