Mit tehetünk saját kerítésen belül?
Zajok, szagok, árnyékok és egyéb zavaró tényezők a szomszédoktól.
Elég gyakori nézet, hogy az emberek azt hiszik, hogy a saját házukban, kertjükben azt csinálnak, amit szeretnének és ebbe beleszólása senkinek nem lehet. Mivel együtt élünk a szomszédainkkal, a település többi lakójával, muszáj, hogy legyenek szabályok, melyek megkönnyítik az együttélést – ezzel együtt lehet, hogy megnehezítik az életünket egyes esetekben.
Az ingatlantulajdonosokra a következő szabály vonatkozik:
a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik.
Tehát szükségtelenül nem szabad zavarni senkit. Van azonban szükséges zavarás is.
Szükséges zavarás
Ha felújítást végzünk az ingatlanban, az például egy szükséges zavarás, melyet a szomszédoknak tűrnie kell. Természetesen, nem végezhetjük például éjszaka, a helyi „csendrendelet” vagy társasház esetén a házirend szabályait be kell tartani.
Ha vészhelyzet elhárításáról van szó, az szintén szükséges zavarás. Ilyenkor a másik ingatlanát igénybe lehet venni és akár kárt is lehet okozni benne, hogy vészhelyzetet elhárítsuk. Például, ha ég a szomszéd háza, akkor a tűzoltók keresztülgázolhatnak a veteményesünkön. Utána viszont tulajdonosként kártérítésre igényt tarthatunk.
A közérdekű használat is szükséges zavarásnak számít. Például, ha elektromos vezetékeket vezetnek át, csatornáznak és az erre jogszabályban feljogosított személyek a feladataik ellátása miatt az ingatlant időlegesen használják vagy a tulajdonjogot korlátozzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.
Szükségtelen zavarás
Tulajdonképpen „bármi” előfordulhat, így nem is lehet a törvényben nevesíteni ezeket, a szükségtelen zavarás megállapítását a törvény az ítélkezési gyakorlatra bízza. A bíróságok általában igazságügyi szakértő igénybevételével döntenek az eset összes körülményének mérlegelésével. Az ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja, ha a zavaró tevékenységet kifejtő személy a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.
Néhány példa:
Indokolatlan zajokozás, amely mások nyugalmát zavarja.
Újonnan épült házzal a kilátás, benapozás elzárása.
Kamera felszerelése, ami a szomszéd ingatlanra is rálát.
Kellemetlen szagok okozása.
Kártevők elszaporodásának megakadályozásának az elmulasztása.
Elhanyagolt ingatlan, például gazos kert.
Mit tehetünk a szükségtelen zavarás ellen?
Ha az érintettel való megbeszélés nem vezet eredményre, akkor a szomszédjogi szabályok megsértése esetén birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik.
Birtokvédelmi eljárás a területileg illetékes jegyzőnél vagy a bíróság előtt indítható. Célszerű a jegyzőnél kezdeni, ez gyorsabb és hatékonyabb eljárás, bonyolult kérdések esetében kell bírósághoz fordulni.
A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt. Meg kell adni a felek adatait, illetve azt, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell.
A jegyző eljárási határideje 15 nap. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.
A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.
