Az átlagos bruttó fizetések alapján a leghosszabb időszakot, 15,2 évet kell a szerbeknek dolgozniuk ahhoz, hogy új, 70 négyzetméteres lakást vehessenek. Ehhez Magyarországon tavaly 8,4 évnyi bruttó átlagkereset kellett, írja a Deloitte európai lakóingatlan-piaci (Deloitte Property Index) tanulmányában.

A vizsgált 24 európai ország közül tavaly első alkalommal lett Ausztria a legdrágább a 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral, a második helyezést 4421 eurós átlagárral Franciaország érte el. Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2020-ban 1657 euró volt.

A legdrágább európai város 2020-ben továbbra is Párizs volt, ahol 13 ezer eurót kellett fizetni egy négyzetméterért új lakás vásárlásánál. A második helyen Tel-Aviv, a harmadik helyen pedig München szerepel, ahol átlagosan 8700 eurót kellet fizetni egy négyzetméterért. Budapesten 2020-ban az új lakások átlagos négyzetméterára 2207 euró volt. A fővárosok közül csak Rómában csökkentek a lakásárak.

2020-ban a bérelt ingatlanoknál is Párizsban kellett a legtöbbet fizetni Európában, négyzetméterenként átlagosan 28,6 eurót. Budapesten az átlagos bérleti díj négyzetméterenként 9,76 euró volt, ami a vizsgált 62 európai város közül a 39. legmagasabb. Azonban a járványügyi korlátozások miatt Budapesten a bérleti díjak jelentősen csökkentek 2019-hez képest, a hosszú távú bérleti piacon megjelent kínálat jelentősen javította a bérlők alkupozícióját.

Az új építési engedélyek számát nézve Magyarország ezer lakosra vetített 2,31-es mutatója elmarad a környező országok mutatójától. Az ezer emberre jutó építési engedélyek száma Lengyelországban 5,85, Csehországban 3,29, Szlovákiában 3,62 volt, míg Ausztriában meghaladta a 10-et. Ez utóbbi pedig azt jelenti, hogy a vizsgált országok közül Ausztriában bővült a legdinamikusabban a lakásállomány. (MTI)

 

• ingatlan
• lakásár
• lakáspiac