Az MNB versenyképességi programjában vetette fel a kötelező jóléti alapok felállítását, és azóta is propagálja az ötletet. A jóléti alapok összefognák a jelenlegi egészség- és nyugdíjpénztárakat, de a lakhatási, gyermekvállalási, időskori gondozással összefüggő célokat is támogatnák. A belépés tehát kötelező lenne, a szolgáltatások forrását az egyéni befizetések mellett a foglalkoztatók hozzájárulása, valamint az állam támogatása jelentené.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy a jóléti alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be és az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítana. Az MNB a lengyel példát követné, amivel a várakozások szerint mintegy 1500 milliárd forintnak megfelelő összeg áramolhat évente a jóléti alapokba, amit aztán a tőzsdére lehetne vinni, és ez igen jót tenne a Budapesti Értéktőzsde – régiós szinten gyérnek számító – forgalmának is. A jegybank időről időre előveszi ezt a témát, konferenciákon propagálja, de úgy tűnik, a kormány nem vevő rá.

Nagy a vita a kormányon belül

A kormány még nem tárgyalta a javaslatot – tudta meg az Mfor a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely minisztertől. A gazdasági kabinetet ugyan megjárta a jegybank ötlete, de ott elakadt, mert van egy eleme, amit sehogy sem tud elfogadni a kormányzat. Mint a miniszter elmondta, a kötelező beléptetéssel van bajuk, s csak akkor tudják támogatni a jegybanki javaslatot, ha ez kikerül belőle.

Gulyás Gergely szavai alapján a kormány amúgy nem zárkózik el az öngondoskodás erőteljesebb állami ösztönzésétől, támogatásától. Ami azért érdekes, mert az adószabályok szigorításával az utóbbi években éppen hogy nem ebbe az irányba haladtak. A miniszter erre azt mondta, részben igen, részben nem, de amilyen a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartása volt, oda semmiképpen nem szeretnénk visszatérni.

Azt is mondta a portálnak, hogy a cafeteria-rendszerről, a bér melletti juttatások kérdéséről jelentős nézetkülönbségekkel együtt járó vita van a kormányon belül.
Ezek szerint nem minden kormánytag támogatta az öngondoskodás támogatásának visszavágását (a kedvezményes adózás eltörlését).

Az Mfor véleménye szerint nem megoldhatatlan feladat a jegybanki javaslat átformálása, de ha nem lenne kötelező belépni a jóléti alapokba, pont a lényeg veszne el. A 3000 milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-es beszántása után viszont érthető az is, ha a kormány nem tud támogatni egy ugyanolyan logikára épülő rendszert, mint az volt.

• nyugdíj
• öngondoskodás
• MKB