A március és az április a vetések, palántanevelések és kiültetések időszaka, de számtalan egyéb teendő is akad. Itt az ideje a gyep renoválásának, a díszágyások kialakításának, és az eddig parlagi területek benépesítésének is. A népszerű mesét idézve azonban a kertészkedés "nem csak játék és mese", akadnak árnyoldalai is ennek a kedves elfoglaltságnak.

A kikeleti zsongásban sajnos a kertészek ellenfelei is aktivizálódnak, így sokféle kártevő keserítheti meg a dolgunkat! Rovarok, csigák, kisemlősök – a paletta széles, a kerttulajdonosnak pedig mindenképp meg fog gyűlni a baja valamelyikükkel, vagy akár többükkel.

Elkeseredni nem szabad, sokféle hatékony megelőző és védekező módszer létezik. A mezőgazdaságban a kártevők elleni védekezésnek és irtásnak bevált szerei vannak, melyek egy része kiskerti viszonyok között is bevethető, sokan azonban idegenkednek a kemikáliáktól.

Megszabadulhatunk a növényeink károsítóitól vegyszerek nélkül is

Egyre több követője van a biokertészkedésnek, a vegyszermentes, szelíd módszereket alkalmazó, de általában mégis hatásos védekezésnek, kártevőűzésnek, érdemes tehát ezzel is számolni. Legyen szó hagyományos, vagy alternatív szerekről, eszközökről, legtöbbször a fokozatos, váltogatott alkalmazás üdvözítő.

Érdemes mindig a kár, a fertőzöttség mértékéhez igazítani az ellenreakciót, tehát pár tetvesedő rózsatőnél még nem kell feltétlen kemikáliákhoz nyúlni, nagyobb arányú probléma esetében ugyanakkor gyakran csak a keményebb fellépés, tehát a vegyszeres kezelés hozhat eredményt.

Az általánosságokból kilépve a következőkben a legjellemzőbb, tavasztól kezdve aktív kiskerti kártevők kerülnek kivonatos katalogizálásra, valamint az ellenük bevethető biokertészeti, házilag is kivitelezhető módszerek, szerek is megismerhetők lesznek.

A krumplibogár jól ismert rovarkártevő, elsősorban a burgonyát támadja, de többek között a paradicsomot, a padlizsánt is pusztítja. Egy átlagos krumplibogár napi fogyasztása egy postabélyegnyi levélrész, ráadásul a kifejlett bogár mellett már a lárvája is rág. A krumplibogarak elleni védekezés nem egyszerű, a mezőgazdasági termelésben változatos vegyszerarzenált vetnek be, szerves foszforsavésztereket, karbamátokat, neonikotinoidokat, szintetikus piretroidokat, baktérium biopreparátumokat, mindezeket ráadásul felváltva, mert a szívós rovarok hamar rezisztenciát alakítanak ki az egyes szerek ellen.

Amint megjelennek az apró, narancsszínű, oldalt pöttyös lárvák, cselekedni kell!

A kiskertekben ezen anyagok általában nem jöhetnek szóba, beszerzésük is nehézkes, keresni kell tehát alternatív megoldásokat. Régi, nem túl gusztusos, de kipróbált módszer a begyűjtött, összezúzott, majd leforrázott lárvákból készült bio-permet, mely a következő nemzedéket a megfigyelések szerint távol tartja.

Csalinövényként bevethető a padlizsán, melyet a rovar a krumplinál is jobban kedvel, így pár tő ültetésével a burgonyás mellé hatékonyan elterelhető a kártevő. Egy egyszerű cirokseprű is hasznos lehet, amivel időnként "megsimogatjuk" a növényeket, ezzel nagy eséllyel leverjük a lárvákat, melyek a többszöri sepregetés után már nem, vagy kevesebb számban másznak vissza.

Ezek a módszerek sajnos esetlegesek, egy kísérletet megérnek, de közel sem száz százalékosak. Ellenben holtbiztos megoldás a kifejlődött bogarak ellen a csirke, ami örömmel elvégzi a rovarmentesítést. Persze csupán a krumpli védelme miatt nem sokan fognak csibét nevelni, de ahol vannak tyúkok, ott bevethetők.

Mivel a krumplibogár lárvaként a legsebezhetőbb, kiemelten fontos a tavaszi ültetések után gyakran szemrevételezni a fiatal, leveles hajtásokat, és ha megjelennek az apró, narancsszínű, oldalt pöttyös lárvák, rögtön cselekedni kell, így megelőzhető a nagyobb pusztítás.

A cserebogár az egyik legismertebb kerti kártevő rovar, ahol megjelenik, ott biztosra vehető a hosszú és ádáz küzdelem a föld alatt és föld felett is pusztító bogárral. A rovar a korai fejlődési szakaszában a földfelszín alatt él, lárva, pajor állapotban, ekkor humusszal és növényi gyökerekkel táplálkozik. A teljes átalakulás végeztével a cserebogár előbújik a földből és felszáll, hogy a fák lombkoronáján, a leveleket rágva folytassa tevékenységét. Megjelenésük az időjárás függvényében júliusig, akár augusztusig is aktuális, minél hűvösebb az idő, annál tovább keserítik meg a kerttulajdonosok életét.

Lárva és imágó állapotban is károsít a cserebogár

Próbaásással is felderíthető a cserebogár-érintettség mértéke, amennyiben egy négyzetméternyi területen legalább 5-10 pajort találunk, vessünk be talajfertőtlenítőt! A védekezés módszertana összetett, hiszen a különböző életciklusokban más-más praktikák válnak be. A talajban élő pajoroknak sok természetes ellenségük akad, a varjúfélék, a vakondokok, a sünök, a háziszárnyasok, főképpen a tyúkok tizedelhetik meg az állományukat.

Nem bízhatjuk azonban a védekezést csupán ezekre az állatokra! A csalinövény itt is beválhat, alanyként a burgonya, a sárgarépa, és a szamóca a legjobbak. A zöldségágyás mellé ültetve ezek a növények magukhoz vonzzák a pajorokat, melyek aztán ásóval könnyen kiemelhetők. Szintén vegyszermentes prevenció a tavasz végi, nyár eleji rajzási időszakban elvégzett irtás.

Ebben az időszakban egy borús, hűvös hajnalban, az ilyenkor tömegesen a fákon pihenő, elgyengült bogarakat az ágak erőteljes megrázásával a földre lehet kényszeríteni.

Nagyobb arányú fertőzöttség esetén gyakran nem marad más, mint a vegyszeres irtás, gazdaboltokban kapható permetszerekkel vethetünk véget az inváziónak.

A földibolhák ugyan nem tartoznak a legkártékonyabb kiskerti rovarok körébe, mégsem szabad utat engedni nekik, mert jelentősebb elszaporodottságuk már okozhat komolyabb problémát. Ezek az egészen kisméretű rovarok rágással okoznak kárt, számtalan zöldségfélét és pár dísznövényt is megtámadnak. Jelenlétüket tanúsítják a leveleken látható apró, általában kör alakú lyukak, ezek a sérülések pedig a növények fejlődését lassíthatják, megállíthatják.

A földibolhák meglétét egy egyszerű teszttel is ellenőrizhetjük, megzavarásuk esetén ugyanis gyors menekülésbe kezdenek, ez nem csak látható, de pattogó hang kíséretében hallható is! Az apró rovarok elsősorban a retek és a káposztafélék (kelbimbó, fordoskel, fejeskáposzta stb.) ellenségei, de gyakran a díszágyások lakóit is támadják.

A bolhák szeretik a száraz körülményeket, a talaj nedvesen tartása, a csepegtető öntözés, és a mulcsolás nagyon hatékonyan űzik el őket.

Természetes, riasztó hatású permetlé készíthető fehér üröm vagy gilisztaűző varádics főzetéből. Nagyon hatásos a bolhacsapda, melyhez csupán kartonpapír és valamilyen ragacsos anyag (enyv, egérragasztó, emberi fogyasztásra már nem alkalmas méz vagy zsír például) kell. A bekent papírlapot kora délután, a fő aktivitási időszakban kell kihelyezni, majd az esti órákban felszedni, és megsemmisíteni.

A gyümölcsöket gyakran támadják különféle gyümölcsmolyok, ráadásul az igazán közkedvelt fajoknak (alma, barack, szilva) saját specifikus molykártevőjük van. Ezen rovarok többsége az adott fajta gyümölcsfa kérgén telel át, ezért a kora tavaszi drótkefés, célszerszámos keféléssel, kéregkaparással a számuk jelentősen gyéríthető. Érdemes ezzel a lehetőséggel is élni, mert így a későbbiekben a vegyszeres kezelések száma nagyban csökkenthető lesz!

A képen az almamoly lárvája látható

Ugyanez a kezelés szintén hatékonynak mondható a pajzstetvek esetében, melyek szintén gyakori kártevői a különféle (nem csak gyümölcs) fáknak. A pajzstetvek kemény páncélja a kemikáliás irtást nagyban megnehezíti, így megint csak roppant célravezető ez a régi, egyszerű prevenció!

A tetveknél maradva a levéltetvek is gyakori hívatlan vendégei a kiskerteknek. Ellenük permetszerek széles választéka érhető el, bármelyik gazdaboltba betérve részletes tájékoztatást kaphat minden érdeklődő. A permetszerekkel kapcsolatban fontos, hogy érdemes kombinálva és váltogatva alkalmazni azokat, hogy a rovarok rezisztenciája ne alakulhasson ki.

Az érintettség ellenőrzéshez a kertészeti üzletekben kapható rikító sárga, ragadós bevonatú lapkákat érdemes bevetni, de megbízható jele a tetvességnek a katicabogarak nagyobb arányú megjelenése is. A levéltetvek elleni biokertészeti, vegyszermentes módszerek közül az erős csalánfőzet (csalántea) a leggyakrabban alkalmazott. Hasonlóan kipróbált permetszer a kamillalé (melyet áztatással készíthetünk 1:4 kamilla-víz aránnyal), illetve a káliszappan, melynek 1%-os oldatát kell elkészíteni (vagyis tíz liter vízhez egy decinyi káliszappant adagolni), súlyosabb fertőzés esetén utóbbi elegy 2-3%-os is lehet.

A vidéki folklórban a paradicsom szárából készült főzet is használatos, melyhez szintén káliszappant szokás adagolni, valamint érdekes alternatívák a növény földjébe dugott gerezd fokhagyma, illetve a földbe sekélyen elásott banánhéj, melyek a megfigyelések szerint szintén riasztó hatásúak.

A levéltetvek ellen több házilag elkészített permetszert is kipróbálhatunk 

A házatlan csiga hatékony elűzéséhez érdemes dióhéjban megismerni az életmódjukat. A csigák kedvelik a nedves, fénytelen környezetet, ezért a sötét, párás helyeket keresik. Gyakran fordulnak elő kiskertekben, elhanyagolt kertrészeken, kövek, deszkák, egyéb búvóhelyek alatt. A házatlan csiga nagyon falánk, elsősorban a nedvdús növényeket veszi célba (krumpli, káposzta, szamóca), de bármilyen növényi levelet elfogyaszt, jellegzetes harapásnyomokat hagyva maga után.

A házatlan csigát ugyanakkor bizonyos növényekkel távol is lehet tartani, ilyen például a paradicsom, a begónia, vagy a fekete ribiszke!

A csigát mágnesként vonzza a sör, így hatékony csapda a földbe félig leásott, kevés sörrel megtöltött műanyag pohár. Hasonlóan egyszerű kelepce lehet egy közönséges deszka, vagy lapos, széles kő, melyet a kertbe lefektetve a kártevők búvóhelyként fognak használni, így ezek alól könnyen begyűjthetők.

A meztelencsiga ellen talán a legismertebb "fapados" védekezési mód a sörcsapda

A csiga a nedvességet kedveli, a napfényt viszont nem, ezért érdemes az öntözéseket kora reggelre időzíteni. A házatlan csiga természetes ellenségei a varangy, az ásóbéka, és a vakond, ezek megtűrésével is ritkíthatjuk a csúszómászókat. A veteményest hatásosan lehet védeni a haszonnövények köré félarasznyi sávban kiszórt fahamuval, fűrészporral, homokkal, esetleg égetett mésszel, ezek áthatolhatatlan akadályt jelentenek a kártevőnek. Frappáns módszer a kifejezetten csigák pusztítására kitenyésztett indiai futókacsa bevetése, ez az állat hatalmas étvággyal ritkítja a csúszómászókat.

A kacsát nem feltétlen kell megvásárolni, az ország több pontján kölcsönözni is lehet direkt erre a célra!

Ezen a ponton muszáj megnéznünk a Reuters felvételét 1000, "munkába" induló indiai futókacsáról.

Az indiai futókacsa valóban halálos fegyver a csigák ellen – forrás: Reuters Facebook oldal

A kártevők elleni védekezés és fellépés módszertana természetesen sokkal bővebb annál, mint hogy pár bekezdésben átfogó képet lehessen róla alkotni, sok száz kötetnyi szakirodalma van a témának. A fenti sorok célja is elsősorban a figyelemfelkeltés, hiszen nincsen kert kártevő nélkül, ha pedig megjelennek és megtelepednek, a kertész jól teszi, ha felkészülten, előzetes ismeretek birtokában veszi fel a kesztyűt.

• kert
• veteményes
• védekezés
• növényvédelem