Az új építésű házak között járva lehetetlen megmondani, hogy mely épületek szénsemlegesek, illetve passzívak. Még a házban sem könnyebb az ember dolga, a közüzemi számlákat vizsgálva azonban már felismerhetőek az ilyen épületek.

Richard leBrasseur, a Dalhousie Egyetem mérnöke a The Conversation oldalán mutatta be a szénsemleges és a passzívházak előnyeit. Ezek olyan épületek, melyek az alacsony energiafogyasztást bizonyító tanúsítvánnyal rendelkeznek. Bár a passzívházak már az 1970-es években megjelentek, igazán csak napjainkra váltak gyakorivá – jelenleg energetikai szempontból ez a leginkább hatékony épületstandard.

Világszerte egyre több ország tesz ígéretet az emisszió drasztikus csökkentésére. Mivel a kibocsátáshoz épületeink nagyban hozzájárulnak, az építészetben is komoly változtatásokra lesz szükség, ha meg akarjuk valósítani a terveket. Az adatok alapján az épületekben az energia nagy részét fűtésre és hűtésre fordítjuk, éppen ezért ezen a területen van a legnagyobb igény az átalakításra.

Az 1960-as években, az új technológiák és anyagok megjelenésével komolyabb változás kezdődött az építészetben, egy passzívház ma már 90 százalékkal is csökkentheti az energiahasználatot. A vastagon hőszigetelt falak, a fejlett légzáró és egyéb szerkezetek, a forma és a tájolás mind növelik a hatékonyságot, illetve a fenntartást is egyszerűsítik. A karbonsemleges épületekre a hatékony kialakítás mellett a saját energiatermelés jellemző. Ehhez megújuló energiaforrásokat alkalmaznak, a felesleges energiát pedig vagy eltárolják későbbre, vagy értékesítik.

Az ilyen épületek kialakítása, illetve a minősítés beszerzése ugyan költséges, a hasonló házak megépítése viszont hosszú távon rendkívül kifizetődő. Mivel az építéshez és a fenntartáshoz szükséges technológiák, például a napelemek egyre olcsóbbá válnak, a házak is egyre inkább hozzáférhetőek, és egyre gyorsabban hoznak hasznot tulajdonosaiknak. Az ilyen otthonok előnye továbbá, hogy szinte bármilyen régióban kialakíthatóak.

Bár az új, energiatakarékos épületek egyre népszerűbbek, Magyarországon 2017-ben kevesebb mint 30 tanúsítvánnyal rendelkező passzívház állt csak – a tényleges szám ennél nyilvánvalóan magasabb. Remélhetőleg a hasonló épületek idővel hazánkban is elszaporodnak, az otthonok energiaszükségletének és kibocsátásának csökkentése ugyanis nemcsak a lakók, hanem az egész bolygó számára fontos lenne.

• építkezés
• passzívház
• energiatakarékosság