Rendőrök vigyázzák a kérészek táncát a Tiszán és mellékfolyóin
Fokozottan ellenőrzik a kérészek biztonságát a rendőrök tiszavirágzás, azaz a kérészek násztánca idején.
A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság folyamatosan gyűjti az adatokat arról, hogy mikor várható a kérészek tömeges rajzása, és természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és halászati őrökkel közösen ellenőrzi a kapitányság illetékességi területét – tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság kedden az MTI-t.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett kérészfaj, a rovarok természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint.
A közlemény szerint ezek a kérészek már csak a Tiszán és egy-két mellékfolyóján, főként a Körösön lelhetők fel. A természet védelméről szóló törvény kimondja: tilos a védett állatfajok elpusztítása, az élő és az elhullott egyedek gyűjtése is. A védett rovarok elpusztítója szabálysértést követ el, és 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Természetkárosítást is elkövethet, aki a rovarok telepét károsítja meg vagy jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Felelnie kell annak is, aki a rajzásba kisgéphajóval belehajt és megzavarja, elpusztítja a kérészeket – írták.
A 8-12 centiméteres kérészfaj életének utolsó és legfontosabb napja a tiszavirágzás, azaz a kérészrajzás: három év lárvaállapot után kelnek ki a kérészek, szaporodnak, és utána szinte azonnal elpusztulnak. A kérészek általában június közepe táján indulnak rövid útjukra – ismertették.
