A szőlő aranyszínű sárgaság betegségét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) referencia-laboratóriuma a Hajós-Bajai borvidéken. A karanténlistás kórokozó hosszú évek után lépte át a Duna vonalát, most sürgős intézkedéseket kell foganatosítani.

A betegséggel fertőzött növényeket, valamint a fertőzési góc körüli 1 kilométeres körzetben található, tünetet mutató tőkéket belátható időn belül meg kell semmisíteni.

Az ezt körülvevő 3 kilométeres puffer zónában már zajlik az intenzív felderítés és mintavétel a károsító esetleges jelenlétének, terjedésének feltérképezése érdekében – tájékoztatott hivatalos oldalán a Nébih.

Magyarországon három gócpontja van a rettegett betegség kórokozójának: a Zalai borvidéken elsősorban a zárt kertekben, kis területeken, pontszerűen fordul elő; a Badacsony környékén egy nagyobb, egybefüggő területen, ahol viszont a termelők által végrehajtott védekezési feladatok miatt nem intenzív a kórokozó terjedése; a Móri borvidéken is kimutatták.

Ezek mellett Komárom megyében is volt egy találat egy ültetvényen - mondta az InfoRádióban Jordán László, a Nébih növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója. Hozzátette: kisebb-nagyobb mértékben a Dunántúl majdnem minden megyéjében egy-egy előfordult, a kivétel Tolna megye.

Most, jó néhány év elteltével "átment" a kórokozó a Dunán, és kimutatták a kórokozót egy mintából a Duna-Tisza közén, a Hajós-bajai borvidéken. Jelenleg a pufferzóna kijelölése zajlik, ami azt jelenti, hogy a fertőzés 1 kilométeres környezetében statáriális módon kell eljárni, és minden, tünetet mutató növényt meg kell semmisíteni, és 3 kilométeres körben intenzív hatósági felderítést kell végezni, a tünetes növényekből mintát kell venni és megállapítani, hogy a többféle fitoplazma-fertőzés közül az egyetlen ártalmassal, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazmával fertőzött-e az adott növény - ismertette az eljárást Jordán László.

Az egyes ültetvényeken esedékes hatósági intézkedésekről, azok ütemezéséről, valamint a gazdák teendőiről a területileg illetékes kormányhivatalok informálják az érintetteket.

Fontos tudni, hogy azokon a területeken, ahol a hatóság elrendeli a szőlőtőkék megsemmisítését, a hivatásszerűen gazdálkodó termelők kártalanításra jogosultak – hívják föl a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a hatósági intézkedések kizárólag a növényállományra vonatkoznak, vagyis semmilyen formában nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Az óvintézkedésekre azért van szükség, mert azok hiányában a területen található tőkéknek akár 80-100 százaléka is megfertőződhet a fitoplazmával, sőt a fogékony fajták néhány év leforgása alatt akár ki is pusztulhatnak.

A súlyos kockázatokat figyelembe véve a Nébih kéri a szőlő- és bortermelők tudatos és aktív közreműködését a tünetek megjelenésének folyamatos figyelésében, hatósági bejelentésében, a kabócák elleni növényvédő szeres védekezésben, valamint az elhanyagolt ültetvények felszámolásában. A növényvédő szeres védekezésekhez a gazdák vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek.

 

• szőlő
• szőlőbetegség
• Hajós-Bajai borvidék