Legyen inkább magas, elhúzódó infláció, mint recesszió – ez az üzenete a 2023-as büdzsé rendeleti módosításának. Amelynek fő nyertese maga az állam, miközben soha nem látott összegbe kerül a rezsicsökkentés nevű rögeszme látszatának az óvása.

Matolcsy György elrepült. Időben beütemezett szabadsága révén mentesült az alól, hogy a Költségvetési Tanács (KT) tagjaként áldását adja a múlt nyáron elfogadott büdzsé fellazítására.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke idestova egy éve nagyobb költségvetési fegyelmet várna el, mint amire a pénzügyi tárca hajlandóságot mutat. Egyre indulatosabban ismételgeti, hogy vissza kell térni az egyensúlyi pályára, vagyis a deficit csökkentésével szűkíteni kell a keresletet, és más eszközökkel is célszerű tompítani az inflációs várakozásokat. Sarkos véleménye a KT nyári határozatán is átütött: a 2023-as költségvetés újbóli elfogadása során a testület szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését. (Azóta pedig Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul azt is bejelentette, hogy az immár hatályos új büdzsét a kormány január első felében a parlament elé is beterjeszti, az Országgyűlés jóváhagyását kérve.)

A kormány azonban nem tartja magát az intelemhez, sőt a pénzügyi tárcát irányító Varga Mihályt is meghazudtolta, aki a legutóbbi időkig úgy beszélt, mintha az idei hiánycél kőbe volna vésve. Kiderült, hogy nem így van.

A nyáron elfogadott költségvetés 3,5 százalékos deficit-előirányzatát a minap kiadott kormányrendelet váratlanul 3,9 százalékra emelte. Ez az első pillantásra szerény korrekció azonban csak az uniós mutatószámra vonatkozik. A kormányzati szektor tényleges bevételeit és kiadásait tartalmazó pénzforgalmi mérleg hiánya ugyanakkor 3,3 százalékról 4,5 százalékra – 2352 milliárd forintról 3400 milliárdra, az önkormányzatok várható deficitjét is hozzáadva 3524 milliárdra – ugrik.

 

• kormány
• gazdaság
• költségvetés