Ezek olyan övezetek, ahol az oxigénhiány miatt alig vannak létformák. A szerdán közzétett publikáció, a World Ocean Assessment II szerint 2008 és 2019 között bő 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen régiók száma. A növekedés főként a Mexikói-öbölben és a Dél-kínai-tengerben volt tapasztalható, de a Balti- és az Északi-tengerben is romlott a helyzet.

A jelenség egyes térségekben természetes tényezőkre vezethető vissza, oka az algavirágzás. Az algák, miután elpusztulnak, lassan a mélybe süllyednek, eközben pedig olyan baktériumok bontják le őket, amelyek elhasználják a vízben lévő oxigént. Ily módon a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.

A káros algavirágzásnak ugyanakkor kedvez az olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor. Ezek gyakran az emberi tevékenység, például a mezőgazdaság révén jutnak a vízbe. A jelentés alapján a helyzet valószínűleg romlani fog, mivel a 21. század első felében megkétszereződhet az emberi tevékenység következtében a tengerbe áramló nitrogén mennyisége.

A halálzónák kialakulását egyébként az ember által előidézett klímaváltozás is serkenti, az éghajlati átalakulás miatt sok régióban melegedik a tenger.

 

• óceán
• algavirágzás
• halálzóna