Szőlőlugas egy szolnoki társasházban
Kiváló árnyékoló és mézédes csemegét ad a szolnoki társasház szőlője.
Az évtizedek alatt fává érett szolnoki szőlőtőkét Válent József ültette. A városi csodaszőlő gyümölcse fekete, neve Krisztus vére. Gigászi méretű növény fejlődött ki egyetlen szőlővesszőből, Szolnokon – írta az Agrotrend.
A zöld homlokzat számos előnye közül a legfontosabb, hogy ökológiai szempontból felmérhetetlen jelentősége van, különösen a sűrűn beépített városokban.
Nyugat-Európában számos országban évtizedek óta hódítanak a “zöld falak”, a kreatív építészek növényekkel futtatják be az épületeket. Amellett, hogy a “zöldített” épületek nyáron hűvösebbek, esztétikus látványt is nyújtanak, üde színfoltjai a nagyvároi utcaképnek. A szolnoki szőlő szó szerint túlnőtt ezen a szinten, hiszen nem csak árnyékot vet, hanem ősszel mézédes gyümölccsel is megörvendezteti a lakókat.
A szolnoki társasház lakóinak nem kell kimenni a szőlőbe ahhoz, hogy egy jóízűt mazsolázzanak, elég, ha kilépnek a függőfolyosóra. A Gerle utcai házban az első, a második, és a harmadik szintet is dúsan benőtte az erkélykorláton felkapaszkodó, nyolcvanas években ültetett szőlőtőke.
Negyven éve az egyik földszinti lakó gondolt egyet, és a saját erkélye alá ültett egy szőlőtőkét. Néhány év alatt sokat fejlődött a növény, annyira, hogy öt esztendővel később már felért a harmadik szintre. A szomszédokat azóta megosztja a városi szőlő kérdése, bár a többség örül neki. A lakók egy része szeretettel gondozza, van aki rendszeresen megmetszi és permetezi a növényfalat. Akad olyan lakó is, akinek nem tetszik, a szokatlan erkélydísz.
A Gerle utcai tőke tekintélyes mérete ellenére csupán néhány fürtöt terem, de a savanykás bogyókra minden évben megérkeznek a feketerigók, és a galambok.
Jó idő esetén szeptember közepe a szüret ideje a társasházban, de idén, a hőség miatt már augusztusban beértek a fürtök.
