Bár a hagymás virágok még egy ideig nem fognak kibújni a föld védelméből, sok palánta várja, hogy rátalálj, és virágba boríthassa a balkonládádat, vagy a kertedet. Ezek a palánták előneveltek, tehát fagymentes időben, januárban is nyugodtan kiültetheted őket. Így kora tavasszal már gyönyörködhetsz is a csodálatos virágaikban. Ha a talaj még fagyott, és nem tudod kiültetni a megvásárolt palántákat, tedd őket egy bokor alá, és annak védelmében a kertedben is át fognak telelni. A sok palánta közül megmutatjuk neked a kedvenceinket, de bármilyen növény mellett döntesz, egészen biztos, hogy örömödet fogod lelni a virágok látványában.

1.: árvácska

Az árvácska, bár neve igen szomorú, vidámságot hoz a kertbe. Ráadásul nem csak tavasszal, de még ősszel is virágzik. Ebből, a szivárvány minden színében pompázó, kétnyári növényből létezik normál és apró virágú változat is, amelyet sarkantyús árvácska néven találhatsz meg.

Az árvácska hazája Európa, és hazánkban is őshonos. Az ára igazán kedvező, a színei pedig gyönyörűvé varázsolják a kertet. Ráadásul már most ki lehet ültetni a palántáit. Az árvácska palántákat 10-15 cm-es tőtávolságra érdemes ültetni, hiszen bokrosodni fog. Kedveli a napos és a félárnyékos helyeket is, és igényli a rendszeres locsolást. Tavasztól kezdődően 2-3 hetente tápoldatot kell kapnia.

Különösebb gondoskodást nem igényel, de ha eltávolítod az elszáradt virágait, akkor minden energiáját az újak meghozatalára tudja fordítani, így sokkal több és nagyobb virágai lesznek. Kitűnően bírják a telet, így a szabadban is át tudnak telelni, és kora tavasszal meg fognak lepni téged a szép virágaikkal.

Magvetéssel is szaporítható, de a tavaszi virágoztatáshoz már augusztusban el kell vetni a magokat, és félárnyékos helyen kell őket nevelni. A kis magoncokat egyesével kell cserépbe ültetni. A különböző színű árvácskák összeültetése pompás látványt nyújt, de ha azonos színűeket ültetsz egy helyre, az is fantasztikus dísze lesz kertednek. Ültethetsz mellé más, tavaszi virágokat is, mint például tulipánt, nárciszt, jácintot. Mivel jól bírja a meleget, akár sziklakertbe is ültetheted.

2.: sáfrány

A sáfrányt akár a kertedbe, akár virágládába is ültetheted. Sőt, még a fűben is jól fog mutatni. Nagyon népszerű virág, hiszen számtalan színben és változatban meg lehet találni. A sáfrány hagymáját ősszel kell elültetni, jó vízáteresztő képességű talajba. Érdemes a virágföldet homokkal keverni, 50-50%-os arányban.

A cserepeket tavaszig sötét és hűvös helyen kell tartani, majd januárban kikerülhetnek egy világosabb, hűvösebb helyiségbe. A kinti sáfrányok fagyvédelméről gondoskodni kell. A sáfrányt, az árvácskához, hasonlóan érdemes csoportosan ültetni, hiszen így mutat igazán jól.

3.: hunyor

A hunyor a boglárka félék családjába tartozik. Ez a kis bokorszerű növény akár a 60 cm-es magasságot is el tudja érni. Csodás, zöld levelei közül már januárban előbújnak az első virágok, ha pedig igazán jól érzi magát, egészen májusig gyönyörködhetünk bennük. A hunyor virágain nem szirmok, hanem csészelevelek vannak. Ezek rózsaszín, hófehér, barackszínű, és fekete színben pompázhatnak, de akár lehetnek pöttyösek, csíkosak, vagy dupla szirmúak is.

A hunyor gondozása annyira egyszerű, hogy akár kezdő kertészek is nyugodtan belevághatnak. A hunyor erdei aljnövény, így nagyon kedveli a nedves, tápanyagban dús talajt. Válaszd ki számára a kert egy félárnyékos helyét, vagy ültesd egy nagyobb fa árnyékába. Itt a hidegtől is meg tudod védeni. Akár egyesével, akár csoportosan ülteted, egészen biztosan nagyon jól fog mutatni.

A tövek között hagyj 20-40 cm távolságot. Ha nincs kerted, akkor sem kell lemondanod róla, hiszen cserépben is nevelheted, a teraszodon. A fekete hunyor védett növény, így semmi esetre sem szabad kiásni, ha a szabadban találkozol vele.

A hunyor nagyon könnyen szaporítható beporzással. Sajnos nem csak mi szeretjük, de a csigáknak is kedvence, és a levéltetvek sem tartják tőle távol magukat , ezért érdemes tőlük megvédeni. Nyár végén nyugalmi állapotba kerül, ilyenkor már nem igényel öntözést sem. Bár a legtöbb hunyorfajta télálló, a frissen ültetett töveket télre takard le szalmával, így védve a fagyoktól.

4.: hóvirág

Bár régebben nagyon sok hóvirágra lelhettünk, sajnos manapság már annyira ritka, hogy védett növény lett. A hóvirág hagymáját szeptembertől október végéig ültetheted ki a kertbe. A legszebb akkor lesz, ha csoportosan ülteted el a hagymákat. A legjobb, ha napos vagy félárnyékos helyet választasz a hóvirág számára. Akár lombhullató fák vagy cserjék alá is ültetheted, hiszen így megkapja, amire vágyik, tavasszal a sok napfényt, nyáron pedig az árnyékot.

Érdemes az ültetés előtt néhány héttel érett komposztot vagy istállótrágyát keverni a földhöz. Viszont a hagymák ültetése során már ne használj trágyát, mert az a hagymák rothadását okozhatja. A hagymákat csúcsukkal felfelé, 5-8 cm mélyre ültesd, jó vízáteresztésű talajba. Ha a talaj agyagos, érdemes kavicsot szórni a hagymák alá, hogy segítsük a talaj vízáteresztő képességét. A hagymák között hagyj 10-15 centiméteres távolságot. Az ültetés után alaposan locsold meg őket. Ha a cserépben nevelt hóvirágodat szeretnéd kiültetni a kertbe, akkor arra elvirágzás után, vagy ősszel van lehetőséged.

A hóvirág nagyon egyszerűen nevelhető, hiszen szinte semmiféle gondozást nem igényel. Ha jól érzi magát, ráadásul egyre több fog nyílni belőle. Öntözésre nincs szüksége, viszont fontos, hogy a virágzás után a leveleket hagyd elszáradni, hogy a hagymák regenerálódhassanak. Mivel nagyon gyorsan szaporodik, érdemes 3-4 évente szétültetned a töveket.

A levelek megsárgulása után óvatosan szedd fel a hagymákat, válaszd le róluk a fiókhagymákat, majd valamennyi hagymát ültesd el újra, legalább 10-15 centiméterre egymástól. Más dolgod nem is lesz, mint várni, amíg kibújnak és megörvendeztetnek a szépségükkel a hóvirágok.

5.: japán vérfű

A japán vérfű vörös lombbal rendelkező, lassú növekedésű díszfű. A legszebb akkor, amikor a Nap éppen lemenőben van, és aranyló színével világítja meg a vérfüvet. Bár télálló, nem árt számára védett helyet keresned.

6. varjúháj

A varjúháj több, mint 500 fajt foglal magába. Ausztráliát és az Antarktiszt leszámítva az egész világon előfordul. Igazán szívós, szép külsejű pozsgás, amely kitűnően mutat a sziklakertekben is. Talajtakaró növényként is beválik, látványa pedig a kövirózsákkal kiegészítve igazán csodálatos.

7.: ciklámen

Bár a cikláment főleg szobanövényként árulják, enyhe időben a szabadban is nagyon jól fogja érezni magát. A ciklámen Európa mediterrán részein, illetve a Közel-Keleten, Észak-Afrikában honos, de az erdei ciklámen hazánkban is őshonos. A kankalinfélék családjába tartozó gumós növény virágai vékony száron helyezkednek el, melyek a levelek töveiből nőnek ki. Több fajtája létezik, melyek 16 és 35 cm közötti magasságot érhetnek el.
ciklámen hóban

Rengeteg színben meg tudod vásárolni, így vörös, rózsaszín, ciklámen, fehér, és ezek ezerféle árnyalatában találkozhatsz vele. De ha ez mind nem lenne elég, még fodros szélű változat is kapható. A ciklámen általában októbertől áprilisig virágzik, és némelyikük még illatos is. Levelei nagyon szépen mintázottak.

A ciklámen név görög eredetű, a kyclos, vagyis kör szóból származik, mely a virág kör alakú gumóira utal. Származási helye Görögország, Szíria, Ciprus, Irán, Egyiptom és Tunézia. Európába, a XVI. századba került. Mivel ekkor még nagyon kevés és kis méretű virágai voltak, a 19. században az angolok és a franciák kezdtek el foglalkozni a nemesítésével. Elsődleges céljuk a tiszta színű és nagy virágú fajták előállítása volt. A nemesítés iránya később az aktuális divat szerint változott. Napjainkban leginkább a zömök, hosszú élettartamú, felálló szirmú és sok virágú hibridek a kedveltek.

A ciklámen igazi téli virág, így nem szereti a közvetlen napfényt. Azonban a sötétséget sem, így világos helyre tedd, ahol nincs kitéve közvetlen napsugárzásnak. A legfontosabb tényező a ciklámen életében a megfelelő hőmérséklet. Leginkább 10 és 15 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi jól magát, azonban az ennél hidegebb időt nem kedveli, a mínuszokat pedig nem viseli el, így a zord időkben inkább vidd be az otthonodba..

A ciklámen nem szereti a csapvizet, mert érzékeny a benne lévő különféle ásványi anyagokra és sókra. Ugyanezen ok miatt kell nagyon óvatosnak lenni a tápoldatozással is. Bár amikor virágzik, szüksége van rá, de sokkal jobbat teszel vele, ha kisebb töménységben adod neki a tápoldatot, mint a többi növénynek. Ehhez válassz virágzó növények számára kifejlesztett tápoldatot, és ezt hígítva add neki.

A ciklámen elszáradt leveleit és virágait mindig távolítsd el a növényről, megelőzve így a rothadást és az esetleges betegségek, fertőzések kialakulásának kockázatát. Soha ne csak levágd, hanem tőből távolítsd el ezeket.

A cikláment kétféleképpen szaporíthatod. Az egyik lehetőség a tőosztás. Ekkor a gumót a nyugalmi időszakában ketté kell vágni és így két növényt fogsz kapni. A kettévágott gumókat hagyd megszáradni és ezután ültesd el őket. Bár ez a fajta szaporítás gyorsabb, a gumó nagyobb veszélyben van, hiszen könnyen gombás fertőzést kaphat, vagy elrohadhat. A másik módszer a ciklámen szaporítására a magról való nevelés. Azonban ennek a módszernek az alkalmazásával 3-4 évet is kell várni, míg a ciklámen virágba fog borulni.

8.: sás

A sás bokros növekedésű, évelő díszfű. Japánban őshonos, de hazánkban is nagyon kedvelt. Mivel jól viseli a hideget, ezért egész télen át kint tud maradni a kertben, ráadásul nagyon szépen mutat. A sás számára tökéletes az általános virágföld, vagyis az olyan talajt kedveli, amely jól tartja a nedvességet, de jó vízelvezetésű is egyben. Ehhez adj hozzá homokot, perlitet vagy tőzeget.

A sás vízigényes növény, így bőségesen öntözd, de hagyd, hogy a két öntözés között valamelyest kiszáradjon a földje. Tavasztól őszig havonta adj neki tápoldatot, hogy igazán szépen tudjon fejlődni.

• palánta
• tél
• virág
• kert