A The Engineer tudósítása szerint nem csupán elméletről, hanem konkrét számításokról van szó. A témában született tanulmány leírja: bár a brit partok mentén a téli időszakban csak 3,7 Celsius fokos a tengervíz, 60 W/m2 hőenergia nyerhető belőle, és ez már megközelíti azt az értéket (100 W/m2), amennyire egy átlagos brit otthonnak szüksége van.

A tudósok földi hő- és légszivattyúk, valamint gázkazánok alternatíváit keresve jöttek rá, hogy mekkora potenciált rejt a jéghideg tenger. A gyakorlati alkalmazáshoz ráadásul nincs szükség új végfelhasználói készülékek kifejlesztésére, hiszen hasonló megoldást már alkalmaznak meleg égövi országok – csak épp az ellenkező hatás érdekében: a tengerfenék hidegebb vízrétegeivel hűtik az otthonok levegőjét. A náluk megjelent légkondicionálók alkalmasak lehetnek fűtésre is, így elég hamar megtörténhet, hogy ezzel a megoldással fogják kiszolgálni kb. 5,3 millió angliai és walesi lakos part menti ingatlanát.

A tanulmányt fő szerzőként jegyző Hua Zhong alkalmazott energia- és környezetmérnöki specialista úgy látja, hogy az NTU-n kidolgozott technológia új, szignifikáns módon járulhat hozzá a lakosság karbonlábnyomának csökkentéséhez. A nagy partvonalakkal rendelkező államok szerinte elképesztő mennyiségben juthatnak jelenleg kihasználatlan, százszázalékban megújuló geotermikus energiához, ha alkalmazzák az NTU jelenleg fejlesztés alatt álló kapilláris hőcserélőjét. A 4,3 milliméter átmérőjű csövekkel operáló berendezés hűtésre-fűtésre egyaránt alkalmassá tenné az otthonokba telepített befúvókészülékeket.

Már tesztelték a gyakorlatban is: a kínai Csingtao város egyik szállodája mellett 250 négyzetméternyi hajszálcsőrendszert fektettek a Jiaozhou-öböl aljára, az épülettől 300, a parttól pedig ötven méterre, mindössze ötméteres mélységbe. A mérések kimutatták, hogy a hotel fűtésrendszerén 40,6 Celsius fokos vizet sikerült átforgatni. Ez a megoldás végtelen hőforrást jelenthet – erősítette meg a Pekingi és Csengcsoui Egyetem egyik kutatója. Zhenpeng Bai aláhúzta: a földből kinyert geotermikus hőforrásokhoz képest is környezetkímélőbb rendszert alkottak, hiszen ehhez nincs szükség nagy mennyiségű föld megmozgatására, miközben a tengerfenéken okozott kár egészen minimális.

Hajszálcsőrengeteg a kísérleti fázisban. 

A tudós úgy látja, hogy az olyan nagy kiterjedésű partokkal rendelkező országok, mint Kína, Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok komolyan hozzájárulhatnak az emissziós célok eléréséhez, ha kihasználják a tengeri adottságokat. A tanulmány részleteit nyáron, az NTU tudományos konferenciáján tárják a nagyközönség elé.

Gábor János, Okosipar.hu

 

• tenger
• hőszivattyú
• energiagazdálkodás