A megfelelően felépített, szigetelt ház komfortos, takarékosan üzemel és a károsanyag-kibocsátása is kevesebb. Vagyis három legyet ütünk egy csapással, ha energiatakarékosan alakítjuk ki az otthonunkat: spórolunk a rezsiköltségen és környezetbarát, kényelmes házban fogunk élni.

Válasszunk telket körültekintően!
Amennyiben új ház építésébe vágtuk a fejszénket, érdemes körültekintően eljárni a tervezés során. A telek kiválasztása például nemcsak a szomszédok és a panoráma miatt lehet fontos, hanem az energetikai tervezés miatt is. Nem mindegy, hogy milyen fekvésű a telek, milyen növényzet veszi körül, milyenek az éghajlati, domborzati viszonyok. Igyekezzünk bevonni a telek kiválasztásának folyamatába a ház tervezőjét is!

2022. július 1-től szükséges a BB besorolás
Ha már megvan a telek és új házat építünk, előzetesen kérjünk a tervezőtől egy energetikai felmérést, mivel azoknak az épületeknek, amelyek 2022-ben szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. Az épületeknek el kell érnie legalább a BB besorolást, az nem baj, ha ennél magasabb, vagyis AA, AA+ vagy AA++ besorolású lesz az épülő ház. Az ingatlanok energia fogyasztásáról az energetikai tanúsítvány ad tájékoztatást. Az energetikai tanúsítvány beszerzése és árának megfizetése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.

25 % megújuló energiaforrás!
Ha újépítésű házat tervezünk, akkor fontos, hogy az új magyar szabályok értelmében 2022. július 1-től az energiahordozók legalább 25%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia! (A korábbi szabály a 2021. január 1. után épített házakra vonatkozott, azonban a szabálymódosítának köszönhetően másfél év haladékot kaptak az új építésű házak, ez azt jelenti, hogy 2022. június 30.-a után kell teljesíteniük az új előírásokat.) Az alábbiak számítanak megújuló energiahordozónak: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben. Hogy milyen fűtéstechnikát választunk, az függ a lokációtól is. Pl. akkor érdemes biomasszával üzemelő kazántelepítésbe vágni, ha meg tudjuk oldani a tüzelőanyag szállítását, raktározását, esetlegesen automatikus adagolását. Az elektromos áramigényünk egy részét (vagy egészét) érdemes napelemrendszerrel kielégíteni.

A napenergia passzív használata
Az ókori építészek is tudták, hogy az energiahatékonyság egyik záloga, ha a napenergiát az üvegházhatás segítségével egyszerűen becsapdázzák. Ez ma sincs másképp, az újépítésű házakat is érdemes úgy tájolni, tervezni, hogy az üvegfelületek, nyílászárók közreműködésével minél hatékonyabban aknázzuk ki az “ingyen” napenergiát.

Mennyi energiát használtunk az építésre?
Az energiatakarékos ház esetében az sem mindegy, hogy mennyi energiát használtunk el az épület kialakítására? Honnan hozattuk az építőanyagot, mekkora volt a károsanyag-kibocsátása az építkezésnek. Bár az építés során a legkevésbé szoktunk arra gondolni, hogy mi lesz a házzal, amikor el kell bontani, környezetterhelési szempontból az sem mindegy, hogy mennyi ideig fog üzemelni az épület és mi történik a bontás során a felhasznált építőanyaggal.

Használt ház energetikai vizsgálata
Ha régebbi építésű házban élünk, akkor érdemes egy energetikai vizsgálatnak alávetni az épületet. Ennek során ki fog derülni, hogy az épület melyik pontján veszítjük el a legtöbb hőt. Ha már tudjuk, hol szökik el a hőenergia, érdemes megtervezni, megterveztetni az esetleges szigetelést (homlokzati, födém és utólagos aljzati szigetelés) és a nyílászárók cseréjét.

Utólagos szigetelés és nyílászárók cseréje
A szigetelőanyag vastagságán is minőségén nem érdemes spórolni, és az sem mindegy, hogy milyen technológiával, szakértelemmel, odafigyeléssel helyezik fel a külső szigetelést. A födémet is érdemes utólagosan szigetelni, akár habbal, akár kőzetgyapottal (attól függően, hogy a padlást milyen céllal szeretnénk használni). Az utólagos aljzatszigetelés is megvalósítható és természetesen az energiatakarékosság záloga a jó minőségű tetőszerkezet is! A cél, hogy az épület teljesen be legyen csomagolva, vagyis hogy a szigetelés az épület szerkezeti elemeit is fedje, illetve hogy a födém széléig kiérjen. Különben hőhíd alakulhat ki, és a frissen szigetelt épületünk penészedni kezd azokon a pontokon, ahol a beltérben képződő pára kiutat talál.

Az utólagos szigetelés és a nyílászárók cseréjénél (mint minden építészeti beavatkozásnál) fontos, hogy összhangban legyen a ház adottságaival! Például: fölösleges egy drága, jól szigetelő ablakot betenni egy olyan házba, amelynek hiányos a szigetelése. Az extrém jó szigetelő képességű, többrétegű ablakokat súlyuk miatt ráadásul csak statikailag biztos épületbe érdemes szerelni.

Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
Egy jól szigetelt ház esetében érdemes a korszerű, akár megújuló energiaforrásokat alkalmazó fűtéstechnikát kialakítani. Természetesen meg kell fontolni, hogy melyik fejlesztés mennyi idő alatt hozza be az árát. Ez lehet egy biomassza alapú kazánrendszer, napelemmel üzemeltetett hőszivattyú (bár ez utóbbihoz nagy felületű fűtőtesteket vagy padlófűtést, falfűtést érdemes építeni). A fűtéstechnológia automatizálására is érdemes költeni, ezzel optimalizáljuk a fűtésre szánt energiát és komfortosabb lesz a hőérzet is otthonunkban.

Telepítsünk napelemet a régebbi építésű házra is!
Amennyiben a tető statikai állapota megengedi, telepítsünk a házunkra napelemeket. (Ha nem, akkor előbb javíttassuk meg a tetőszerkezetet.) A napelemrendszerek telepítésére közel minden évben kiírnak állami támogatást, érdemes lecsapni valamelyikre, hogy egy háztartásunkra optimalizált napelemrendszer segítségével a napenergiából nyerjünk elektromos áramot. Egy okosan megtervezett napelemrendszer megtérülési ideje megközelítőleg tíz év, és közben a szolgáltatótól részben függetlenül jutunk környezetbarát módon energiához.

Használjunk energiatakarékos izzókat, eszközöket!
Akár új, akár régebbi építésű a házunk, használjunk energiatakarékos LED izzókat, energiatakarékos háztartási eszközöket (pl. mosógép, hűtőszekrény, mosogatógép, sütő stb.) Akár használt épületben élünk, akár új építésű házat tervezünk, törekedjünk arra, hogy energiatakarékos otthon teremtsünk magunknak. Ezzel nemcsak a házunk lesz komfortosabb, és a rezsiköltségünk alacsonyabb, hanem jelentősen csökkentjük a háztartásunk által kibocsátott környezeti terhelést is.

• károsanyag-kibocsátás
• energiatakarékosság
• napelem