Új szőlőfajták jöhetnek
Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés.
A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.
Az egyetem és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szervezésében lezajlott telt házas tanácskozáson a szőlőtermesztési szekció is két részre bomlott, a termesztéstechnológiával, illetve a szaporítással foglalkoztak részletesen.
A klímaváltozás mind gyakrabban és erőteljesebben nyilvánul meg, derült ki Bálo Borbála, a SZIE Szőlészeti Tanszék vezetője előadásából. Az idén már Francia- és Németországban is példátlan hőhullám köszöntött be, júliusban 37-39 °C-ot mértek hosszú időn keresztül. Nálunk már volt példa hasonló melegre 2007-ben, amikor három héten át volt ilyen forróság.
Az utóbbi tizenöt évben olyan változások történtek, amilyeneket 2050-re vártunk, állítják a klímakutatók.
Az óceánok egyelőre sok hőt elnyelnek, de nem tudjuk, meddig képesek erre. Az elmúlt száz év alatt 20 centiméterrel emelkedett a tengerszint és még soha ilyen kicsi nem volt a jégborítás.
Aszály fenyeget
A szőlőtermesztésre nézve az aszályossá váló területek jelentik a nagy kockázatot. Eddig Afrika északnyugati vidékei, Brazília, Dél-Európa és a Balkán lett sokkal szárazabb, 2050-ig viszont Toszkána, Görögország borvidékei, Burgundia és Bordeaux, valamint a portugál Duoro borvidék is olyan aszályossá válik, ami már veszélyezteti a szőlőtermesztést. A franciák ennek ellenére ódzkodnak a szőlő öntözésétől, pedig Bordeaux-ban az 1980-as évek óta már 2 °C-kal nőtt az átlaghőmérséklet. Sokfelé vizsgálják Franciaországban, hogyan hat a melegedés a szőlőfajták fejlődésére. Elzászban a Rajnai rizling jóval korábban zsendül, és kissé előbb is virágzik, mint a megszokott. Bordeaux-ban a fő szőlőfajták érési idejének változásából arra következtetnek, hogy míg a Sauvignon blanc az 1980-as években az optimális időben érett, 2010-re már jóval korábban, és túl sok cukrot halmoz föl, az aromái kevésbé jók. A Merlot pedig épp most előzi meg az optimális érési időt, amikor a legjobb bort lehet készíteni belőle.
Magyarországon az Alföld, az Alpokalja és az északkeleti országrészek melegednek a legjobban, de országosan 11-gyel több volt a hőségnap, mint 1901-ben. Évenként már 12-14 hőhullámos nappal kell szembenéznünk az ország legnagyobb részén, amikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot.
Többféleképpen ellensúlyozhatjuk a melegedés hatását. Az egyik lehetőség a fajtaváltás, hiszen már most látszik, hogy mely fajták nem képesek jó minőséget adni a mai körülmények között. Léteznek olyan fajták is, amelyek melegben bezárják a légcserenyílásaikat, azáltal kevesebbet párologtatnak, így a közepes szárazságot egészen jól viselik. Ebbe a körbe tartozik a Cabernet sauvignon, a Grenache, a Tempranillo, a Kékfrankos, a Montepulciano, a Viognier, vagy a Carignan.
Alkalmazkodhatunk új klónok, illetve szárazságtűrő alanyok bevezetésével is. Francia eredmények szerint jól bírja a szárazságot a Richter 99, a Börner, a Georgikon 28, a Ramsey, a Paulsen 1447 és a Ruggeri 140 alany.
Lehet már öntözni is a szőlőt az Európai Unióban, de nem lett általános gyakorlat.
Technológiai váltással is alkalmazkodhatunk a fölmelegedéshez, egyebek közt a tőketörzs magasabbra hozásával, illetve a levél-fürt arány csökkentésével, amit lelevelezéssel javasolt megoldani. Ha később metsszük a szőlőt, kissé kitolhatjuk az érési idejét.
Mulcsozni a legjobb
Húsz éve kezdtek talajművelési tartamkísérletet Badacsonyban, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, az abból leszűrt eredményeket ismertette Varga Péter. 2006 óta észak-déli lejtős területre vitték át a kísérletet, hogy az erózióvédelemről is képet kapjanak. A terület bázikus alapkőzeten kialakult Ramann-féle barna erdőtalaj közepes nitrogén- és kiváló kálium- és foszforszolgáltató képességgel. A lejtés 12-14 százalékos, ahol már kötelező valamilyen erózióvédő beavatkozást végezni. Ez lehet mikroteraszok kialakítása vagy takarónövény alkalmazása a sorközben. A 17 százaléknál meredekebb lejtőkön már nem szabad forgatni, sem trágyázni a talajt, mondta az előadó.
A kísérletben négy kezelés hatását vetették össze: nagy mennyiségű növénymaradványt használtak mulcsként, tartós, illetve időszaki növénytakarást alkalmaztak különböző egy- és kétszikű fajokkal, illetve mechanikai talajművelést végeztek. Ez utóbbi esetén kultivátort vagy kompaktort javasolt használni és azonnal hengerrel lezárni a talajfelszínt, mondta Varga Péter.
A talajállapotra és a szőlő tápanyagfelvételére is nagy hatással van a csapadék, ami az utóbbi években nagyon eltérő mennyiségben érkezik. Badacsonyban 2011-ben 236, 2014-ben 896 milliméter volt a tenyészidőben.
A sokéves átlag 534 milliméter. Ha kiszárad a talaj vagy túl sok benne a nedvesség, illetve más okból tömörödött, a gyökerek nem tudnak kellően lélegezni, ezáltal romlik
a tápanyagfelvétel. Ezen a legjobban vastag szervesanyag-takarással lehetett segíteni.
A nád-aranyvessző mulcs hatása volt a legkedvezőbb a talaj nedvességtartalmára, utána a pillangósokkal történő növényborítás, majd a szárazságtűrő fűfajok következtek, a gabonafélékkel nem célszerű növényborítást kialakítani.
A sás-nád-aranyvessző takarás minden évjáratban emelte a talaj nitrogénszintjét is, ugyanezt a hatást természetesen a pillangósokkal is elérték, a füves keverék és a tritikálé viszont elvonta a nitrogént.
A terméshozamra száraz évjáratban nem hatottak eltérően a különböző kezelések, nedves évjáratban a nádmulcs és a pillangós keverék hatására lett több termés. Átlagos évjáratban hasonlóképp alakult a sorrend és fölsorakozott a mulcs és a pillangósok mögé a facélia is. A mulcsozott területen a borok savtartalma is kedvezőbb lett.
Aszályos évben a talajkezelések ellenére sem tudott elég nitrogént és káliumot fölvenni a szőlő, a levélvizsgálatok szerint a két elem mennyisége az optimális ellátás alatt volt.
Összességében biztosan a legjobbnak a mulcsozás bizonyult, mert a vetett sorköztakaró növényekkel szemben nem von el vizet és tápanyagokat a szőlőtől, csökkenti a kipárolgást és javítja
a tápanyagok föltáródását. Badacsonyban négyzetméterenként 20 kilogramm nád-aranyvessző keveréket terítenek ki a sorok közé, ami egy hektárra vetítve 300-400 ezer forintba kerül, de két évig használható. Valóban csúszászveszélyes a vastag takarás, de kevésbé, mint a szalma, mondta kérdésre válaszolva az előadó.
