Egy olyan fűszer termesztését és felhasználását szeretném bemutatni, amelyet itthon leginkább csak a thai konyha kedvelői ismerhetnek. Pedig nálunk is megél a kertekben, és rendkívül sokoldalúan használhatjuk a konyhában. Íme a citromnád!
Tekintettel országunk kontinentális éghajlatára és kiváló adottságaira, melyek ideálisak mind a hidegtűrő, mind a mediterrán fűszernövények számára, minden évben izgalmas kísérletekbe fogok a hazánkban kevésbé elterjedt fűszernövények termesztése terén. Nem volt ez másként a citromnáddal sem.

Valóban hihetetlenül hasonlít egymásra az aromájuk, pedig botanikailag teljesen eltérő növények. Emellett a nevük is becsapós, ugyanis külföldön a lemon­grass (citromfű) szó a citromnádat jelöli.

Botanikailag ez is a helyes szóhasználat rá, ugyanis a citromnád a perjefélék családjába tartozik, míg a magyar citromfű elnevezés a külföldi lemonbalm (vagy melissa) növényt takarja, ami az ajakosok családjába tartozik, így közeli rokona a mentának, levendulának, kakukkfűnek stb.

Nem fagytűrő, így amennyiben nem használjuk fel, télire be is menekíthetjük a lakásba, jövőre pedig, ha egy egész ültetvényt szeretnénk, vagy adnánk belőle másnak is, csak tőosztással szedjük szét többfelé.

A citromnád (Cymbopogon citratus), más néven indiai citromfű vagy citromcirok tehát egy fűféle, ami Délkelet-Ázsiában őshonos, ahol évezredek óta használják orvosi célokra, fűszerezésre és rovarriasztásra. Ha megnézzük a különböző szúnyogriasztó készítményeket, szinte mind tartalmaz citromnád-kivonatot. A középkorban jutott el a növény Ázsiából Európába, ahol kezdetben sörök és borok ízesítője, majd szappanok, illatszerek alapanyaga lett, de mi fűszerként még csak most kezdjük el felfedezni.

Vetés, palántázás és sok öntözés

Ma már szinte bárhol, akár egy barkácsáruházban is beszerezhető a citromnád magja, amit én is gyakran használok, de tőosztással is szaporítható. Bár Ázsiában, trópusi környezetben évente többször is betakarítják, hazánkban csupán november elejére lesz vágható méretű. Ennek érdekében pedig elengedhetetlen a palántázás, hogy időben és megfelelő mértékben gyarapodjanak a növényeink.

Márciusban szoktam elvetni a magokat a palántatálcába, és a lakásban a legnaposabb ablakpárkányon nevelgetem őket. Mint minden más melegkedvelő mediterrán növényt, a citromnád-palántákat is a névnapomon, azaz Zsófia-napon, május 15-én, a fagyveszély elmúltával ültetem ki.
Először elég viccesen tud kinézni ez a sok kis fűcsomó a kertben, a hónapok múlásával azonban egyre terebélyesebbek lesznek, míg végül őszre már akár másfél méter magas, vastag gumós tövekből álló nádszerű növényekké válnak. Talaj iránt elég igénytelen a citromnád. Humuszos homoktalajban és agyagos talajban is jól fejlődött, nem igényelt tápanyag-utánpótlást. Ültessük a kert naposabb, maximum félárnyékos, védettebb részébe. A cserépbe ültetést is jól viseli, nyugodtan kísérletezzünk vele a balkonon is!

 

• citromfű
• citromnád
• kert