Világszerte emberéleteket menthet a zöldátmenet
Egy új tanulmány szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors csökkentése világszerte több tízmillió ember életét menthetné meg.
Ez a legújabb bizonyíték arra, hogy az éghajlatváltozás halálos az emberekre nézve, és hogy a tisztább gazdaságra való áttérésnek komoly előnyei lehetnek.
Az elmúlt években egy sor kutatásnak köszönhetően egyre világosabbá vált a kapcsolat a melegebb bolygó és az emberi halálozás, valamint a krónikusbetegségek kialakulása között. Egy 2021-ben közzétett tanulmány szerint a hőség okozta halálesetek mintegy harmada világszerte közvetlenül az ember által okozott éghajlatváltozásra vezethető vissza. Egy 2020-as Lancet-jelentés arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás az évszázad legnagyobb globális közegészségügyi fenyegetése - kezdi cikkét az NPR.
Ezeket a megállapításokat azonban nem vették figyelembe a három fő számítógépes modell egyikében sem, amelyet a tudósok, a közgazdászok és a szövetségi kormány a szén-dioxid-kibocsátás "áldozatszámának" kiszámításához használnak. Ez azt jelenti, hogy a közgazdászok és a politikai döntéshozók alábecsülik az éghajlatváltozás emberi életre gyakorolt költségeit.
"Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a kibocsátás csökkentésével jelentős számú életet lehetne megmenteni" - mondta a portálnak R. Daniel Bressler, a Columbia Egyetem doktorandusza, a Nature Communications című folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmány szerzője.
A legfrissebb halálozási kutatásokat is figyelembe véve Bressler azt találta, hogy mintegy 74 millió életet lehetne megmenteni ebben az évszázadban, ha az emberiség 2050-re nullára csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, szemben egy olyan forgatókönyvvel, amelyben a Föld az évszázad végére katasztrofális, 4 Celsius-fokos (mintegy 7 Fahrenheit-fokos) felmelegedést tapasztal.
Reméli, hogy az eredmények hasznosak lesznek egy amerikai kormányzati szervezet számára, amely jelenleg azt vizsgálja felül, hogy a kormány hogyan számítja ki az éghajlatvédelmi politikai lépések költségeit és hasznát. A szövetségi kormány 2010 óta számítja ki a "szén-dioxid társadalmi költségét" - egy olyan dollárösszeget, amely az 1 tonna szén-dioxid légkörbe való kibocsátásával járó költséget jelenti. Ezek a költségek magukban foglalják a mezőgazdasági termelékenységben, az energiafelhasználásban, a fajok kihalásában, a tengerszint emelkedésében és az emberi egészségben bekövetkező változásokat.
A szén-dioxid társadalmi költsége több ezer milliárd dollár sorsát befolyásoló szövetségi törvény alapját képezi, beleértve a gépjárművek kipufogógáz-kibocsátására, az erőművekre és a készülékek hatékonyságára vonatkozó előírásokat.
"Több mint 100 olyan amerikai kormányzati szabályozás született, ahol a szén-dioxid társadalmi költségét alkalmazták" - mondja Maureen Cropper, a Marylandi Egyetem éghajlat-közgazdásza, aki társelnöke volt a Nemzeti Tudományos Akadémiák 2017-es, a szén-dioxid társadalmi költségével foglalkozó bizottságának.
Cropper szerint legalább 11 állam is használja a szén-dioxid társadalmi költségét az elektromos hálózataival, hatékonysági szabályozásaival és más éghajlat-politikáival kapcsolatos döntésekhez, és Kanada is az eredeti amerikai számítások alapján határozta meg saját költségszámát.
Bressler szerint a pontos kalkuláció különösen fontos egy olyan időszakban, amikor a kongresszus és az állami kormányok jelentős infrastrukturális beruházásokat fontolgatnak.
"Képzeljük el, hogy egy új erőmű építésének költség-haszon elemzését nézzük" - mondja Bressler. "Próbáljuk összehasonlítani a szénerőművet egy szélerőművel. És az a széntüzelésű erőmű sokkal több szén-dioxidot bocsát ki. Hogyan gondolkodjunk az ezzel járó költségekről?" - magyarázza a számítás értelmét.
Az Obama-kormányzat alatt a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos költségeket legalább hétszer magasabbnak számították, mint a Trump-kormányzat alatt, főként azért, mert az utóbbi szándékosan figyelmen kívül hagyta az amerikai kibocsátásoknak a világ többi részére gyakorolt hatásait. Biden elnök visszaállította az Obama-korabeli társadalmi költség számítását, és utasított egy szövetségi munkacsoportot, hogy vizsgálja felül a számítást, hogy az tartalmazza az éghajlatváltozás költségeire vonatkozó legfrissebb kutatásokat. Az új költségszám 2022 elején várható.
Közben viszont más irányba mutatnak a trendek: a G20 országok bőszen kárpótolják a legszennyezőbb ágazatokat.
