A kertes házban élők közül sokaknak jelent állandó problémát, mit is kezdjen az árokparttal, ha történetesen nem számít közterületnek, és nekik kell rendben tartaniuk. Az árokpart ugyanis gyakran túl meredek, nem lehetett normálisan lekaszálni, sem fűnyírózni a partját, vagy ha igen, túl nagy fáradságba kerül. Ráadásul a végeredmény sem mindig a legmutatósabb: nyár közepére kiég a most még szép zöld gyep is. Öntözzük, de minek?! Megoldás lehet a virágosítás: ha különböző talajtakarókkal és évelő virágokkal népesítjük be. De hogyan álljunk neki, közben mire figyeljünk?
A családi ház előtti térség és az árokpart virágosítása nem ördögtől való gondolat, már dédanyáink is növényekkel díszítették a kert elejét: pünkösdi rózsával, körömvirággal és megannyi tulipánnal, de minden valamirevaló kertes ház előtt régen ott virágzott májusban a rozmaring és a kakukkfű is. Sokunk számára – akik vidéken élnek, és nem számít közterületnek az árokpartjuk – állandó problémát jelent ez a folyton gazosodó zöldterület. Az árokpart ugyanis gyakran túl meredek, nem lehetett normálisan lekaszálni, sem fűnyírózni a partját, vagy ha igen, túl nagy fáradság. Erre lehet hathatós megoldás: az árokpart évelő virágokkal történő benépesítése. De hogyan álljunk neki, mire figyeljünk? Kétféle megoldást is hozunk:

Virágos rét - mint lehetséges alternatíva

Ha az árokpartunk talaja tápanyagban szegény, és nem akarunk vagy tudunk igazán semmit kezdeni vele, a talajcsere vagy a lebetonozás alternatívájaként gondolhatunk arra, milyen lenne, ha egy szép, virágos rét venne körül bennünket. A témával kapcsolatban a HelloVidék megkérdezte Boross Dávidot, az Oázis Kertészet ügyvezető igazgatóját is, aki szerint, ha virágos árokpartot szeretnénk, annak a legegyszerűbb módja, ha évelő virágokat ültetünk bele. Az öntözött díszpázsit fenntartása sok költséggel és munkával jár, ennek kiváltására jelent alternatívát a vadvirágos rét vetőmag keverék, amelyet a háztól távol eső, keveset használt részre vetünk. A réti vadvirágok ugyanis pont az ilyen feltételeket szeretik: minél soványabb, jó vízáteresztő talaj, napos hely, ahol nem nagyon mászkálunk.

Ezekbe a vadvirásos magkeverékekbe eleve különböző évelők magjait vegyítik, amik véletlenszerűen nyílnak. Lehet bennünk: közönséges cickafark, parlagi pipitér, nyúlszapuka, vad búzavirág, réti imola, vad margaréta, mezei katáng, szarkaláb, közönséges orbáncfű, szurokfű, mezei pipacs, lándzsás útifű, zsálya és még megannyi vadvirág.

Boross Dávid szerint ezekben a vegyes virágmag-keverékekben pont az a jó, hogy nem kell évről-évre újra beültetni velük az árokpartot, a virágok ugyanis elhullajtják a magjaikat. Amelyikek jól érzik magukat, azok éveken át megmaradnak, újra és újra kinyílnak.

Mielőtt azonban ilyen vadvirágos rét kialakításba kezdenénk, előtte érdemes azért egy alapos gyomirtást is elvégezni, aztán felgereblyézni a területet, majd kicsit fellazítani a földet, aztán elszórni a magokat. Az elején még lehet kicsit öntözni is, aztán már azt sem kell - tanácsolta a szakember.

Más évelőkkel is benépesíthetjük

A Vas megyei élő nyugdíjas tanítónő, Molnár Erzsébet saját falujában, Tanakajdon indított el egy kis mozgalmat az árokpart virágosítására. Még 2008-ban - Ambrózy-Migazzi István halálának 75. évfordulóján Tanakajdon egy nagyszabású programsorozatot hoztak létre, amelynek egyik eleme volt, hogy a virágos gróf emléke előtt virágos kertekkel és árokpartokkal tisztelegtek. (Ebben a faluban élt és alkotott 1914-től 1933-ban bekövetkezett haláláig a természettudós, a Kám területén található Jeli Arborétum alapítója.) Ugyanis régen hagyomány volt ebben a vasi faluban is, hogy a házak előtti részt beültették növényekkel. Ebből az ötletből fakadóan kezdte el Molnár Erzsébet először saját árokpartját betelepíteni, aztán sorra csatlakoztak hozzá a szomszédok is.

Az árokpart virágosításának egy titka van Molnár Erzsébet szerint: olyan növényeket kellett kiültetni, amik bírják. Ha nekiállunk ilyen virágos árokpartnak, úgy tervezzük meg, hogy mindig legyen egy-egy virágzó színfolt, de érdemes kísérletezni is, melyik virág bírja az adott területet, melyik érzi jól magát.

A talajtakaró növények haszna, azon túl, hogy díszik az árokpartunk, hogy megakadályozzák az eróziót valamint a gyomnövények kialakulását és terjedését.

Sőt, élőhelyet jelentenek a beporzóknak, például méheknek és pillangóknak.

Míg a fű általában a legjobb módszer az üres terület kitöltésére, az alacsony termetű növények néha jobb választásnak bizonyulhatnak.

Van néhány szabály, amit azért érdemes megfogadni
Annak érdekében, hogy a talajtakaró elvégezze a munkáját, van néhány szabály, amit érdemes betartani. Elsőként vegyük figyelembe kertünk – ezen esetben árokpartunk - adottságait. Ha száraz a talaj, válasszunk szárazságtűrő típust, ha nedves, akkor olyat, ami kedveli az árnyékos és nyirkos helyeket. Az árokpart mérete is fontos! A napfény is lényeges a fejlődés során. Ha több mint 6 órát közvetlen napfényt kap a terület, válasszunk aszálytűrő, napfénykedvelő típusokat. Ha árnyékos vagy legfeljebb 3 órát éri napfény a területet, akkor ennek alapján keressünk árnyéktűrő típusokat.

Nagyon sok lehetőségünk van arra, hogy milyen növényeket ültessünk. Íme, néhány típus, ami beválhat:

1. Mandzsu ciprusboróka
Lombozata nagyon szép, szinte csipkézettnek tűnő. Hajtásai 20-30 cm vastagságban takarják be a talajt, a földhöz érő részek legyökeresednek. Nagyon jó tűrőképességű, edzett növény, mely kiválóan alkalmas nemcsak árokpartokra, rézsűkre, de kőedények beültetésére is.

2. Illatos ternye
Az illatos ternye, vagy másik nevén a "mézvirág" a méhek egyik kedvenc növénye. A növény kifejezetten alkalmas rózsák alá ültetve, évelők és bokrok között is jól mutat, illetve hagymás növények között is kellemes látványt nyújt. Igénytelen növénynek számít, könnyen lehet vele bánni, nedves földben és napos területeken is jól érzi magát. Viszonylag jól bírja a szárazságot, ezért kerüljük a gyakori öntözést.

3. Pázsitviola
Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos, évelő, örökzöld dísznövény. Bokros növekedésű, ugyanakkor alacsony, párnát képező növény, melynek virágai késő tavasszal jelennek meg. Virágai lila, rózsaszín és kékeslila árnyalatokban pompáznak. Élénk színeivel a sziklakertre vonzza a tekintetet, de szépen mutat köves, betonos utak mentén is. Nagyon ellenálló és igénytelen növény. Akár a tűző napra is ültethetjük, jól bírja. Öntözni nem kell, megelégszik a csapadékból származó nedvességgel is. Virágzás után metsszük vissza. Magról szaporíthatjuk, a magról nem szaporítható hibrideket pedig dugványokkal.

4. Kamilla
A kamilla szereti a napfényt, ezért nagyon meleg, napos kertekben kiváló talajtakaró lehet. Viszont rendszeres gondozást igényel, érdemes alakítani, metszeni, ha nem akarjuk, hogy elterjedjen el az egész udvarban. Mindemellett szuper bónusz, hogy a virágok frissen vagy szárítva felhasználhatók salátákban vagy teaként áztatva.

4. Gyapjas tisztesfű
Legtöbben "nyuszifül" néven ismerik és közkedvelt növénynek számít, hiszen leggyakrabban talajtakaróként, sziklakerti növényként ültetik. Alacsony gondozási igénye, jó a szárazságtűrő képessége és a tápanyagban szegény földben is képes megélni. Kedveli a jó vízelvezetésű közeget kedveli, ezzel szemben fényigénye magas, kedveli a sok napsütést, ajánlott a kert napsütötte részeire ültetni.

5. Nagy meténg
Örökzöld félcserje, őshazája Dél-Európa. Közepes termetű, a talaj mentén terjed, bokrosan növekszik, ezért ideális talajtakaráshoz. Levelei egész évben díszlenek. Öt szirmú, lila vagy fehér virágai a tavasz második felében nyílnak. Igénytelen és ellenálló növény, napos és árnyékos helyen is megél. Talaj szempontjából fontos, hogy a földje nedves legyen, főleg, ha mélyárnyékban van. A nedves talajt mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk számára. Tavasszal és ősszel szaporíthatjuk tőosztással, nyáron pedig félfás dugványról dugványozással.

6. Mohalevelű kőtörőfű
Alacsonyra növő, évelő növény. Kompakt méretű, tőlevélrózsás növény, melynek díszítőértékét elsősorban vékony, a tőlevélrózsa fölé nyúló virágszáron megjelenő, világos vagy sötét rózsaszín virágai adják tavasszal. Félárnyékban vagy világos helyen, laza szerkezetű, jó vízelvezető talajba ültetve érzi magát legjobban. Rendszeresen, de mértékkel öntözzük, földje mindig legyen nyirkos. Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny.

6+1 Kövirózsa
Tudományos neve Sempervivum, ami szó szerint azt jelenti, hogy „örökélet”, mert olyan könnyen nő és terjed, hogy ez a növény gyakorlatilag elpusztíthatatlan. A kövirózsa szinte bárhol fejlődik, viszont szüksége van a hideg évszakra, ahhoz hogy pihenni tudjon. Ez az időszak elengedhetetlen a növény megfelelő fejlődéshez. A kövirózsákról bővebben a HelloVidéken már itt írtunk!

 

• kert
• rét
• virág
• udvar
• növény