A széleskörű szakmai megalapozás után 2019-ben elfogadott új szakképzési törvény jelenti az alapját a változásoknak, melyek alapvetően a negyedik ipari forradalom kihívásaira, a szakképzés és felnőttképzés középtávú megújítására keresnek választ.

Ehhez kapcsolódva készült el az agrárszakképzés 21. századi stratégiáját összefoglaló terv az Agrárminisztérium részéről, mely 2020-2030 között az ágazati kihívásokat foglalja össze, megalapozva a 2020-21 tanévtől már működő rendszert. A Magyar Mezőgazdaság című lapban közölt. „A hazai agrárszakképzés átalakításának alappillérei„ című írás a korábbi működés kulcsproblémáit veszi számba, majd a kialakított új struktúra három lényegi elemét taglalja. Szakemberek keresik arra a választ, hogy mi szükséges az alapvető változások megvalósításához.

Elsőként a vonzó környezet szerepel, olyan minőségű tanügyi, kollégiumi és egyéb épületek, oktatóműhelyek, tangazdaságok, sport- és szabadidős terek, amelyek kedvező alternatívát jelentenek a fiatalok számára. Másodikként a vonzó karrierlehetőséget említi a cikk, ami rugalmas, kiszámítható. Fontos a szakképző iskolai és technikumi képzés közötti átjárhatóság, valamint, hogy a fiataloknak a technikum befejezésekor versenyképes végzettséget, a gazdaság által elvárt tudást kell kapniuk, ami biztos egzisztenciát és versenyképes jövedelmet nyújt.

A szakmai vizsga eredményétől függően jelentős többletpontszámot kapnak, ami alapján egyenes út vezet a szakirányú felsőoktatásba.
A szakmai anyag kitér arra, hogy kiemelt jelentősége van az oktatók naprakész tudásának. Az ágazati technika és technológia, a digitalizáció, a robotika és a precíziós gazdálkodás fejlődése magas követelményt állít az oktatók felé, akiknek a jövő agrárkihívásaira kell felkészíteni a tanulókat. Az agrárszakképzésnek és felnőttképzésnek is erre kell felkészíteni, hogy a biztos jövőkép mellett hazánk élelmiszerellátása biztosítható legyen a szántóföldtől az asztalig.

• szakképzés
• felnőttképzés
• agrárszakképzés