A lakói és az építészeti igény a rozsdaövezetek újjáélesztésével találkozhat, amelynek eredményeképp az egész városra hatással lévő projektek valósulhatnak meg. Az egyik ilyen éppen Budapest XIII. kerületében, a főváros egyik legzöldebb Duna-parti lokációjában, a Foka-öböl közelében zajlik.

Az évtizedeken keresztül kihasználatlanul álló rozsdaövezetek revitalizálása és rehabilitációja az utóbbi évek meghatározó városfejlesztési trendje. A területek olyan újrahasznosításáról van szó, amely szervesen és környezettudatosan illeszkedik a város szövetébe. A városfejlesztők és kivitelezők feladata nem egyszerű, mert használaton kívül került, vagy alulhasznosított, többnyire leromlott fizikai állapotban lévő egykori ipari, gazdasági területekről van szó. Átalakításukba azonban azért is érdemes ambíciót, energiát és pénzt fektetni, mert a rozsdaövezetek revitalizálása gyökeresen megváltoztatja a városképet és a lakók életét is. Nemcsak környezettudatos, zöld területekekkel tarkított lakóparkokká alakulhatnak, hanem közösségi és kulturális központokká is válhatnak. A használaton kívüli területek rehabilitációjának sikerére több külföldi példa is akad. Bécs 22. kerületében, Donaustadtban egy új városrész születik, jól megtervezett kerékpár- és gyalogutakkal, terekkel, parkokkal, szívében egy tóval. Malmőben egy kikötőből varázsoltak ökovárosrészt, Freiburgban pedig Vauban lakónegyedét tették gyakorlatilag autómentes várorésszé úgy, hogy nem tilos a behajtás.

Budapesten a XIII. kerületben zajlik nagyszabású átalakítás: a duna melletti Vizafogón a Duna Terasz Grande-projekt egyedi épített környezettel és nagy természetes terekkel alakítja át az egykori rozsdaövezetet új, a környezettudatosságot és emberközpontúságot előtérbe helyező városrésszé. Budapest egyik legjobb lokációjáról van szó, kevés ilyen telekegyüttes van ilyen méretben, ilyen jellegzetességekkel: zöld, csendes, jó levegőjű, kiváló közlekedési infrastruktúra jellemzi - sorolja az adottságokat Tóth Csaba, a D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport ügyvezetője, hozzátéve, hogy olyan élhető környék megvalósítása a céljuk, ami harmonizál a környezettel: minden projektnek saját belső udvara és játszótere van. A Duna közelsége és a nagy zöld közösségi terek pedig azt az érzetet keltik, hogy nem feltétlenül kell elhagyni a várost a zöld környezetért.

Új élettér a tetőn

Az utóbbi évek város- és lakóingatlan-tervezésébe két kulcsfogalom került: fenntarthatóság és közösségi szemlélet. A kettő magában hordozza a közterületen található zöldterületek fontosságának hangsúlyozását. Ez nem csak Magyarországon vált trenddé, nemzetközi vonalon is a zöld hódít teret. A zöldközpontúság azonban nemcsak parkok kialakításában ölt testet. Vizafogón a közös használatú tetőket egyben közösségi tereknek tervezték meg, megemelve ezzel a beruházás értékét is. Ezen túlmenően természetesen fontos szempont, hogy élhető, lakóközösség-teremtő környezet alakuljon ki.

A lakóparkok tervezésénél bár sok szempont érvényesülhet, egy valamit azonban érdemes szem előtt tartaniuk a beruházónak és a kivitelezőnek: egy olyan korosztály nőtt fel, akik már rendkívül érzékenyek a környezetvédelemre. A fenntartható fejlődés valamennyi gazdasági területen előtérbe kerül, így az építőiparban is. A megújuló energiák használata, az ember ökológiai lábnyoma kérdéskörök erősen befolyásolják az építészek, ingatlanfejlesztők, beruházók gondolatait.

A városfejlesztés új iránya a tervezés és kivitelezés fontos szereplőivé tette a táj- és kertépítészeket, komoly kihívás elé állítva őket azzal, hogy csalogassák közelebb a természetet a városlakókhoz. A Vizafogón megvalósuló új városrész tájépítészeti szempontból meglehetősen nagy kihívást jelent. Ennek egyik oka, hogy a beruházást, amit egységes struktúra és anyaghasználat jellemez, komplex zöldfelületi egységként tervezték meg - mondja Szepezdi Ildikó, a Duna Terasz Grande táj- és kertépítészmérnöke. A beruházás egyik különlegességét a privát jellegű társasházi kertek és tetőkertek adják. A közös használatú tetőket egyben közösségi tereknek rendezték be, bútorokkal, napozó terasszal, grill lehetőséggel, melyeknek köszönhetően egy valódi élettér jön létre.

A tetőkertek egyik fő kihívása, hogy megfelelő minőségű zöldfelületeket kell létrehozni korlátolt teherbírású födémszerkezetekre. Ezt kizárólag a folyamatos szakági tervezési koordinációval lehet feloldani, ügyelve arra, hogy az előírt és szakmailag javasolt termőközeg vastagságot mindenképpen biztosítsák a növényzetnek, szükség esetén változtassanak a növényválasztékon - avat be a megvalósítás összetettségébe Szepezdi Ildikó, hozzátéve: a statikai szempontokra adott válaszként természetes hangulatú, lejtős, változó mélységű termőréteggel borított zöldfelületeket hoznak létre. A tervezett oldott növényformák is magát a természetes jelleget erősítik - magyarázza a szakember, hangsúlyozva azt is, hogy a tetőkertek kialakítása mellett a játszóeszközök tervezése is kihívásokkal teli, mivel egyes játszószertípusokat 50 cm alatti alapozási rétegben nem lehet elhelyezni. Erre is nagy gondot kellett fordítani, de a nagy választékból adódóan végül ez nem jelentett problémát.

Kertes ház vs. lakás kerttel

A lakóparkok kialakításánál ma már különösen figyelni kell a közösségi funkciók létrehozására, ami piaci trenddé vált - hívta fel a figyelmet Tóth Csaba, a D&B Ingatlanfejlesztő-Csoport ügyvezetője, hozzátéve, nem szabdalt belső terek, hanem nagy, összefüggő zöldterületek kialakítása volt a cél Vizafogón, de az már a közösség döntése, hogy ezeket a zöldterületeket hogyan használja.

A zöld terek fontosságának előtérbe kerülése miatt is fordulhatott meg az a kétezres évek elejére még bőven jellemző trend, hogy sokan a város zajától menekülve a csendes agglomerációba költöztek. A város tömeges elhagyása mára megállt, de így is sokan választanak köztes megoldást, és költöznek peremkerületbe, agglomerációba, családi házba. Adódik a kérdés: ha valaki ingatlanvásárláson töri a fejét, és fontos számára a zöld környezet közelsége, hogyan döntsön: kertes ház vagy lakás kerttel? A pro és kontrák lajstromozásában Szepezdi Ildikó mutat irányt. A családi ház és privát társasházi kert viszonylatában általában a méretből és kialakításból fakadó alacsony fenntartási idő és költség az, ami a társasházi lakás privát kertje felé billenti a választást. Társasházi privát kertek esetében azonban egyértelműen negatívumként hozható fel bizonyos típusoknál az intimitás hiánya, bár családi ház esetében is jelenthet ez rizikófaktort. A társasházi zöldfelületek esetében további pozitívumként felsorolhatók a közparki minőséget is túlszárnyalható rendezett, lakóközösséget teremtő közös kertrészek. Fontos szempont lehet egy kerttel rendelkező lakás választásánál az is, hogy a jelenleg épülő társasházak rendkívül jó lokációval rendelkeznek, ellenben a családi házas övezetekkel, melyek nagyobb részben peremkerületi vagy agglomerációs területek.

A Duna közelsége, a parti sétányok, Buda csipkés sziluettjének látványa és a tér érzete mind pozitívan járulnak hozzá a vásárlói döntéshez - ezzel már Plájer János építészmérnök, az Óbuda Építész Stúdió tervezője érvel annak kapcsán, hogy a Duna Terasz Grande projektnél milyen szempontok vezérelték az épített környezet kialakítását.

Organikus, mozgalmas, hullámzó

A közösségi és tetőtereken túlmenően a Duna Terasz Grande alapkoncepciója nem is annyira a műszaki paraméterekre, a különleges belső megoldásokra helyezi a hangsúlyt, hanem inkább az egyediségre. Ez az egyedi hang pedig a mozgalmasságra épül: hullámzó falazatra és vonalakra, vízre rezonáló meleg színekre, nagy, áttört, átlukasztott árnyéktetőkre. Az olyan környezettudatos megoldások, mint a mélygarázsban egyes garázsoknál megtalálható elektromosautó-töltő előkészítés alapnak számítanak, ezen felül a Grande számos egyéb környezettudatos lépéssel csökkenti az ökológiai lábnyomot: zéró széndioxid-kibocsátással, a fosszilis anyaghasználat mellőzésével, illetve azzal, hogy a hőtechnikai rendszerük a távfűtés megújuló energiaforrásait használja.

Nem elvesz, hanem hozzáad

Amikor egy több évtizede elhanyagolt és kihasználatlan területen megjelennek a munkagépek és elkezdődik egy lakópark felhúzása, sokan kétkedve tekintenek a beruházásra, amelyről azt tartják, elveszi a természet elől a területet. Az ingatlanfejlesztés azonban ma már nem áll meg a telekhatárnál, és nem csak lakóövezet kiépítése történik, hanem környezetének megújítása is. Erre erősít rá a Duna Terasz Lakónegyed is: belső utcák, valamint a Foka-öböl partjának kialakításával önkormányzati felügyelettel közterületek jönnek létre, aminek köszönhetően az eddig közönségtől elzárt öbölszakaszok is a vízparti pihenő övezet részévé válnak, az egykori ipari terület pedig rendezett, zöld előkertekkel szegélyezett utcákkal és új társasházakkal gazdagodik.

• lakópark
• környezettudatosság
• zöldterület