Az ENSZ 2022-es előrejelzése alapján a század végére a teljes magyar népesség a legvalószínűbb forgatókönyv szerint akár közel hárommillió fővel is csökkenhet. A halálozások száma a jelenlegi évente 150 ezerről 90 ezer fő környékére fog csökkenni, míg a születések száma 90 ezerről 58 ezerre. Ezzel egyidőben a népesség további elöregedése várható. Hogy miért jelenthet problémát a népességfogyás, és mennyire eredményesek a kormányzati intézkedések? Év végi demográfiai összefoglalónkban ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Magyarországon 2022 január elsején a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 9,7 millió fő élt, nagyjából 4,6 millió férfi és 5 millió nő. A magyar népesség a KSH legelső, 1900-as évi adataitól kezdve szinte folyamatosan növekedett, az elmúlt 122 év alatt közel 2 millió fővel. Jelentősebb törést a növekedésben a második világháborút részben magába foglaló 1941-1949-es időszak jelentette. A hazai lakosság 1981-ben tetőzött 10,7 millió fővel, azóta egy erősen fogyó tendencia látható.

Ha a halálozások és élveszületések alakulását nézzük, akkor az látszik, hogy az 1981 után kezdődő fogyást a születések és a halálozások számának „megfordulása” okozta. Az 1900-as évek elején évente közel 100 ezerrel haladta meg a születések száma a halálozásét. De a két mérőszám egyre közeledni kezdett egymáshoz, míg a ’80-as évektől kezdve már a születéseknél évente több halálozás mérhető.

A 2022-es adat némileg torzít az ábrán, mivel jelenleg csak a január és október közötti számokat ismerjük, azonban az ábra második oldalán ismertetjük az előző évek hasonló időszakából származó adatokat (január-október). Az idei születések száma az előző négy év első tíz hónapjához hasonlítva az eddigi legalacsonyabbnak számít. 2021-ben a halálozások száma a pandémia miatt ugrott meg jelentős mértékben, viszont az idei adatok 2018-2020-hoz képest kedvezőtlenül alakulnak.

Megyei szinten a legutóbbi, 2021-es statisztika szerint a halálozások és a születések száma a legnagyobb népességű Pest megyében és Budapesten mérhető, illetve Bács-Kiskun megyében. De kiemelkedő emellett a keleti országrészeken, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében.

A népességfogyás mellett hazánk korfáját nézve a társadalom elöregedése is szembetűnő. A Portfolio elemzése szerint egy egészséges és társadalmi szempontból ideális korfa egy piramisnak nézne ki: a legkövérebb sávok alul, a fiatal korosztályban lennének, és az idősebb korosztály felé egyre csak szűkülne.

Ezzel szemben a mi korfánk inkább középen és felfele szélesedik. 2022-re a társadalom 20,5 százaléka 65 év feletti – ez több mint 1,9 millió embert jelent. Másként számolva: jelenleg több 65 év feletti él Magyarországon, mint 18 év alatti (a 0-18 évesek aránya 18,61 százalék).

Átlagos népességfogyás, alacsony várható élettartam

Az Európai Unió más országaihoz képest az ezer főhöz viszonyított születésekkel 2021-ben a középmezőnyben vagyunk. Ezer főre vetítve átlagosan 9,7 születés mérhető hazánkban. A legmagasabb szám Írországban volt (11,6), a legalacsonyabb pedig Olaszországban (6,8). Az ezer főre eső halálozások száma azonban meglehetősen magas Magyarországon más uniós országokhoz képest, az ötödik legmagasabb (16,1). Bulgária (21,7), Lettország (18,4), Románia 17,5), Lettország (18,4) és Bulgária (21,7) előz meg minket.

Az egyik leggyakrabban használt termékenységi mutató a termékenységi arányszám, amely azt mutatja meg, hogy ha állandósulnának az adott év termékenységi adatai, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Az Eurostat legutolsó, 2020-as adatai szerint a legmagasabb termékenységi ráta Franciaországban mérhető, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban. Magyarországon 1,59 volt 2020-ban a termékenységi arányszám, ami a régióban átlagosnak mondható, az EU-s átlagot (1,5) enyhén meghaladja.

Egyéb népességváltozást mutató szám a természetes szaporodás, ami a halálozások és az élveszületések különbségét mutatja. Ez jelentheti a népesség fogyását (negatív érték) vagy a népesség növekedését (pozitív érték).

Az ENSZ 2022-es World Population Prospects jelentése alapján az Európai Uniós országok többségénél népességfogyás figyelhető meg. A legnagyobb növekedés Franciaország (+65 ezer fő), Hollandia (+25 ezer fő) és Írország (+24 ezer fő) esetében ismert. Ezzel szemben erősen csökkent a népessége Németországnak (-268 ezer fő), Olaszországnak (-222 ezer fő) és Lengyelországnak (-125 ezer fő). A hazánkra jellemző több mint 58 ezer fős csökkenés a középmezőnybe helyezi Magyarországot népességfogyás terén más országokhoz képest.

A folyamatosan csökkenő népességszám mellett a születéskor várható élettartam sem kedvező hazánkban. Az EU-s átlag 77 év körül alakul, ezzel szemben Magyarországon 71 (holtversenyben Lengyelországgal és Szlovákiával), ami a legalacsonyabbak közé tartozik. Nálunk csak Litvániában és Romániában (69 év), valamint Lettországban és Bulgáriában (68 év) rosszabbak a kilátások.

A magyarok harmada eltűnhet

Az ENSZ 2022-es népesség-előrejelzésében a század végéig, 2100-ig vetíti elő az országok várható demográfiai adatait. A jelentésben szereplő legvalószínűbb forgatókönyv szerint (medium variant) a születések és a halálozások száma is csökkenni fog. A halálozások száma a pandémiát követően drasztikusan visszaeshet 2023-ra, a század végére pedig a jelenlegi évi 150 ezer helyett egészen 89 ezerre fog zuhanni.

Ezzel együtt azonban a születések száma is jelentősen vissza fog esni. A szcenáriók szórása meglehetősen tág, a legvalószínűbb esetben a jelenlegi évi nagyjából 90 ezer születés 58 ezerre csökkenhet. De a vártnál magasabb termékenység esetén 124 ezer körül alakulhat a születésszám, a vártnál alacsonyabb termékenységgel pedig 21 ezer környékén.

A születések, halálozások és a migráció várható alakulásával tehát a magyar népesség az ENSZ szerint 2023-ra átmenetileg 10 millió felé emelkedik, ezt követően viszont zuhanásba kezd. Az alapforgatókönyv alapján a következő 78 évben 6,9 millióra csökkenhet a magyarok száma, de különböző szcenáriókat is elképzelhetőnek tart a kutatás. Kedvezőtlen tényezők esetén 4,6 millióra fogyhatunk, a vártnál kedvezőbb együtthatókkal 10 millióra nőhet a számunk.

Ez miért baj?

A népességfogyás már évtizedek óta megfigyelhető jelenség hazánkban és a világ számos országában, mely ellen az államok és a nemzetközi szervek kisebb nagyobb eredményekkel igyekeznek fellépni. Felmerülhet a kérdés, hogy miért jelent egyáltalán problémát a népességcsökkenés? A népességfogyás alapvetően nem baj, azonban bizonyos ellátási és gazdasági következményekkel jár, amelyekkel az érintett országnak ideális esetben képesnek kell lennie megküzdeni.

Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa a 24.hu-nak adott interjújában arról beszél, hogy a népességfogyás akkor gond, ha olyan gyorssá válik, hogy a fenntarthatóságot fenyegeti, s ha olyan méreteket ölt, ami nehezíti az innovációt. Például, ha egy terület tartósan évente elveszti népessége egy százalékát. Kapitány szerint már jelenleg is léteznek az országban olyan területek, ahova nem érdemes tőkét vinni, mert menekülnek onnan a fiatalok. Ezáltal szerinte a gyors népességfogyás egy öngerjesztő folyamattá válhat, például Békés megye ilyen irányba tart.

Kapitány 2017-ben az Indexen megjelent írásában emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a népességfogyás a népesség korstruktúrájának eltorzulásával, a társadalom elöregedésével is együtt jár. Az elöregedés, a függőségi ráta növekedésének a hatására komoly kihívások érik majd a nyugdíjrendszert vagy az egészségügyi ellátórendszert.

A Portfolio információi szerint Magyarországon 2020-ban a teljes társadalom mintegy harmadát tették ki az 55 és a feletti életkorúak, de 2050-re ez az arány már 40 százalék felett lesz. Ráadásul maga az idősebb társadalom is egyre jobban öregszik: 2019 és 2050 között a becslések szerint a 85 éves és annál idősebb lakosok száma több mint duplájára nő, a 2019-es 12,5 millió főről 26,8 millióra. Mindemellett a legalább 100 éves állampolgárok száma 96 600 főről megközelítheti a félmilliót a század közepére.

Az időskori függőségi ráta is rohamosan emelkedni fog a jövőben. Az említett ráta azt mutatja meg, hogy mekkora az idősek aránya a munkaképes korúakhoz képest. Vagyis hány dolgozó ember tart el egy idős embert. Magyarországon 1990-ben az időskori függőségi ráta 22 százalék körül alakult, ez 2019-re 30 százalék fölé ugrott, 2050-re pedig már 50 százalék felett lesz. Tehát várhatóan kevesebb mint két dolgozó magyar tart majd el egy nyugdíjast – írta meg a Portfolio.

A termékenységi ráta ugyan nő, de a népesség nem

Az Orbán-kormány évek óta különböző családtámogatási intézkedések bevezetésével próbálja megállítani az ország lélekszámának közel negyven éve tartó fogyását. A kormány egyik legnépszerűbb családpolitikai intézkedése például a CSOK, amelyet 2022 november végéig közel 30 ezren vettek igénybe. Ez megközelíti a tavalyi 40 ezres rekordértéket. Tállai András államtitkár a Világgazdaság kérdésére azt is elmondta, hogy a kormány hét év alatt több mint 4500 családtól vonta meg a támogatást, mert nem tudták teljesíteni a vállalt gyerekszámot.

Hosszú távon a társadalom újratermelődését, a népesség fenntartását a 2,1-es termékenységi ráta jelentené. Politikai céljaként Orbán Viktor miniszterelnök a 2,1-es szint elérését tűzte ki 2030-ra. Kapitány Balázs szintén a 24.hu-n adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte a jelenlegi 1,59-ről a 2,1-es szintet elérni teljesen elérhetetlen, irreális cél Magyarországon. A magyar termékenységi ráta növekedésében már azt is hatalmas sikernek tartaná, ha eljutnánk 1,8-ig – ezt is ambiciózus célnak gondolja, de nem lehetetlennek. Ez azt jelentené, hogy az unióban az egyik legmagasabb gyerekvállalási kedv lenne Magyarországon.

Ugyan a 2011-es 1,23-ról tényleg történt növekedés a közel 1,6-ra, ami azt jelenti, hogy az uniós utolsó pozícióból kicsivel felkerültünk az EU-átlag fölé, de ez nem mondható demográfiai sikertörténetnek. Kapitány szerint fontos megemlíteni, hogy lehet, hogy 25 százalékkal többet szülnek a nők, mint 10 éve, de a szülőképes nők 25 százalékkal kevesebben is vannak.

Vagyis a születésszám lényegében ugyanannyi.

A demográfia esetében a kormányzati irányvonallal ellentétben szerinte nem csak termékenységről kellene beszélni – a halálozás és a migráció is ugyanolyan fontos tényező, a vándorlás kérdése azonban Magyarországon tabusítva van. Halálozásról pedig csak egészségügyi problémaként esik szó, pedig a várható élettartam növekedése demográfiailag fontos lenne.

Ahogy az Eurostat számaiból látható, a várható élettartam Magyarországon más EU-s országokhoz képest meglehetősen alacsony. A demográfus szerint, ha az 1,8-as termékenységi arányszámhoz társulna még egy szolid, évi egy hónapos várható élettartam-növekedés, amihez jönne még egy szolid bevándorlási többlet, azzal már fenntartható lenne a lakosságszám Magyarországon.

 

 

• népesség
• fogyás
• elöregedés