A világjárvány elszabadulásakor enyhe influenzának nevezte a koronavírust Jair Bolsonaro, Brazília populista elnöke, és nem volt hajlandó óvintézkedéseket bevezetni. Június elejére a dél-amerikai ország lett az Egyesült Államok után a második legfertőzöttebb ország a világon: naponta tízezrek fertőződnek és ezrek halnak meg. A járványnak és a hatásainak leginkább kiszolgáltatott réteg a jórészt feketék lakta nagyvárosi nyomornegyedekben, a hírhedt favellákban élőké. A statisztikák szerint 62 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak bele a fertőzésbe a feketék a fehéreknél, a nyomornegyedekben élőknek pedig tízszer akkora esélyük van arra, hogy végez velük a járvány, mint a vagyonos környékeken élőknek. Kormányzati segítség híján a favellák lakói a saját eszközeikkel harcolnak a koronavírus ellen. Van, ahol bűnözők, máshol civil szerveződések vették kezükbe az irányítást.

Drogok helyett gyógyszereket, fertőtlenítőt, élelmiszercsomagokat, estenként kisebb összegekben készpénzt terítenek a bűnbandák Rio de Janeiro egyik nyomornegyedében. A gengszterek erőszakkal, fegyverrel kényszerítik otthonmaradásra és távolságtartásra az embereket, hogy megfékezzék a koronavírus-járvány terjedését. Mára ugyanis az Egyesült Államok után Brazíliát sújtja a legjobban a betegség: a hivatalos adatok szerint 960 ezer fertőzöttet azonosítottak, a halottak száma több mint 46 ezer.

A favellákban élők magukra vannak utalva, a járvány kitörése óta jobban, mint valaha.

Megszámolni sem tudjuk, hányan haltak már meg. A kórházak több embert ölnek meg, mint ahányan azok közül halnak meg, akik otthon maradnak, és megpróbálnak magukról gondoskodni – mondta a CNN riporterének egy maszkot és kapucnit viselő fiatal fegyveres, aki csak Ronaldónak hívatta magát. Ahogy a sajtónak nyilatkozó riói bandatagok többsége, ő is álnevet használt.

Ronaldo és három társa motorokkal érkeztek a helyszínre, majd elkezdtek jókora fekete nejlonzsákokat lepakolni egy teherautó platójáról. Az első csomagban alapvető élelmiszerek vannak, egy manikűrös kapja, aki négy hónapja nem tud dolgozni. A második egy utcai árusé lesz, aki ugyancsak bevétel nélkül maradt. A neve elhallgatását kérő árusnő, aki korábban a város forgalmasabb, tehetősebb negyedeiben kínálta portékáját, a járvány elszabadulása után a nyomornegyedben is felállította a standját, de senki sem vett tőle semmit. „Legalább megpróbáltam” – mondja, majd arról kezd beszélni, milyen nagy segítséget jelent a fegyveres fiatalok adománya.

„Rengeteg ember betegszik meg, gyerekek, öregek is. Az apósom áprilisban halt meg. Stabil volt az állapota, míg kórházba nem került, ott aztán egy nap sem kellett hozzá, hogy meghaljon. Ma sem tudjuk, hogy pontosan mi történt, csak azt, hogy Covid-19 betegség okozta a halálát. Csak két héttel később sikerült eltemetni.”

A nőnek nemrég a nagybátyja is megfertőződött, valószínűleg a munkahelyén, egy szupermarketben. A férfi kórházba került, a családja attól fél, nem látják már viszont.

Elnöki őrület

A populista Jair Bolsonaro a 2019. január 1-jei hivatalba lépése után tartott első beszédében tett ígéretet a bűnözés felszámolására. Az elnök olyanokat mondott, hogy a bandatagokat el fogják taposni, mint a csótányokat, a rendőröket fegyverhasználatra buzdítva kijelentette, hogy nem is igazi rendőr az, aki még nem ölt embert. Ugyanabban az évben, a Rio de Janeiro favelláiban tartott razziák során több mint 1800 embert öltek meg az egyenruhások.

A rendőrséget számtalan bírálat érte túlzott erőszakossága és túlkapásai miatt. Alessandro Molon képviselő intézményesített rasszizmusnak nevezte a favellák ellen indított hadjáratot, amelynek nemcsak bűnözők a célpontjai, hanem mindenki, aki a nyomornegyedekben lakik. Májusban hatalmas felháborodást váltott ki, amikor egy rajtaütés során a rendőrök agyonlőttek egy 14 éves fiút, majd az amerikai George Floyd halála miatt kirobbant, világméretű tiltakozáshullám hatására is tartottak tüntetéseket Brazília nagyvárosaiban.

Június 5-én a brazil legfelsőbb bíróság a koronavírus-járvány idejére betiltotta a rendőrségi razziákat Rio de Janeiro nyomornegyedeiben. A rendőrség csak rendkívüli esetekben, az ügyészi hivatal engedélyével térhet el a szabálytól. Az utolsó rajtaütést a hónap elején tartották, nem messze attól a környéktől, ahol a CNN stábja járt. Akkor hét ember halt meg. A favellában azóta is minden percben az újabb razziát várják. Egy utat egy hatalmas sziklával zártak le, a tetőkről időnként petárdák durranása hallatszik: így figyelmeztetnek az őrszemek, ha gyanúsat látnak.

Március végén ugyancsak egy bírói hivatal, a Rio de Janeiró-i szövetségi bíróság hiúsította meg Bolsonaro őrült tervét. Az elnök ahelyett, hogy karantént rendelt volna el az országban, egy videóban arra buzdította volna az embereket, hogy vegyék semmibe a helyi szinten bevezetett védelmi intézkedéseket, és folytassák nyugodtan a megszokott életüket. A nagyvárosok nyomornegyedeinek bandái már akkor saját kezükbe vették a védekezést.

Kamugyógymód Amerikából

Bár a koronavírust az év elején Európában, illetve az Egyesült Államokban nyaraló tehetős emberek hurcolhatták be Brazíliába (az ország első, február végén, Sao Paulóban diagnosztizált fertőzöttje egy 61 éves férfi volt, aki Olaszország legfertőzöttebb tartományából, Lombardiából tért haza), a járványtól és annak gazdasági hatásaitól a nyomornegyedek lakói szenvednek a legjobban. Közülük az első körben olyanok fertőződtek meg, akik nagyvárosok gazdag területein, az elit kiszolgálóiként dolgoztak.

Segítséget azóta nem kapnak. Ronaldo azt mondja, azok, akiknek van pénzük, hozzájuthatnak orvosi ellátáshoz, akiknek nincs, azoknak magukról kell gondoskodniuk. Legfeljebb ahhoz a hidroxiklorokin nevű gyógyszerhez juthatnak hozzá, amiből Bolsonaro szövetségese, Donald Trump amerikai elnök küldött kétmillió adagot ajándékba Brazíliának, és amelyikről a WHO, tudományos kutatások eredményire alapozva megállapította, hogy nemcsak hatástalan a koronavírussal szemben, de még veszélyes is lehet a betegekre.

„Nem hiszem, hogy a hidroxiklorokin segít. Átverés az egész. Különben is, minden, ami külföldről érkezik Brazíliába, az fertőzött” – véli Ronaldo.

Az utcák zsúfoltak egy karanténhoz képest, igaz, jóval kevesebben mozognak, mint normál esetben. A lécekből, fémlemezekből tákolt házak között motorok zúgnak végig, némelyek tizenéves lányokat, mások fegyveres férfiakat szállítanak. A máskor nyüzsgő, zenétől és beszélgetéstől hangos éttermek és a bárok zárva vannak, mert a bandák megtiltották a tulajdonosoknak, hogy asztalokat pakoljanak ki az utcákra. A többi kis üzlet alkalmazkodni próbál a járványhelyzethez.

Neia, a fodrász most maszkokat varr, így otthon is dolgozhat, és mivel egy ablakon keresztül árulja a termékeit, csak akkor kell utcára mennie, ha nagyon fontos. A gyerekmaszkokat ingyen adja, a felnőttektől 10 reált (körülbelül 600 forintot) kér három darabért. Azt mondja, a bandatagok mindig többet, általában 15 reált fizetnek.

A fodrásznő nagyon fél a vírustól. Különösen, hogy a szomszédjában néhány napja meghalt egy idős férfi.

De a favellában mindenki ismert valakit, aki meghalt vagy megbetegedett a járványban.

Daniel, aki egy ételes standot üzemeltetett, sok áldozatot ismert korábban. A napokban halt meg egy lány, aki a környéken lakott, nem sokkal korábban Daniel egy barátja, akinek diabétesze és szívproblémái voltak, egyik napról a másikra ment el. Az utcában, amelyikben az ételárus lakik, ketten veszítették életüket az elmúlt napokban.

Ahogy a kormányok, az idő előrehaladtával a bandák is egyre nehezebben tartatják be a karanténszabályokat. Daniel azt mondja, mindenkit azért ők sem képesek kontrollálni.

A vírus irányít itt mindent, az állig felfegyverzett gengszterek is félnek attól, hogy megfertőződhetnek.

Elnökök a nyomornegyedben

Nem minden nyomornegyedet uralnak bűnözők. Ahol nem állig felfegyverzett gengszterek, ott civilek próbálják megadni a legszegényebbeknek azt a segítséget, amit az államtól nem kapnak meg. A nagyjából százezres lélekszámú, Sao Pauló-i Paraisópolisban négyszáz „utcaelnököt” neveztek ki, akik a szomszédaik alapvető szükségleteinek ellátásáért felelnek – írja helyszíni riportjában a Washington Post.

Néhány héttel ezelőtt Laryssa da Silva és két kisgyermeke az éhhalál szélén állt. A 24 éves egyedülálló anya az elsők között, még március közepén veszítette el felszolgálói állását. Egy áprilisi délutánon, amikor az utolsó babkonzervéből készített ételt 2 és 5 éves gyerekeinek, bekopogott hozzá az egyik szomszédja. Egy kis lisztért könyörgött, hogy valamit enni adhasson a gyerekeinek.

„Az volt az a pillanat, amikor éreztem, hogy tennem kell valamit. A félelemnél fontosabb lett az, hogy segíthessek” – mondja.

Laryssa ma a Viela da Harmonia (Harmónia sikátor) elnöke. Naponta járja körbe a hozzá tartozó hetven családot, fertőtlenítő gélt és maszkokat oszt ki, miközben feljegyzi, melyik családnak van szüksége adományokra. Egy idős férfinél elfogyott az étel, egy anyának pelenka, egy családnak szappan kellene. Mielőtt utcaelnök lett, da Silva részt vett egy gyorstalpaló elsősegély-tanfolyamon. Most ő ellenőrzi a koronavírus-gyanús emberek tüneteit, és eldönti, mikor kell mentőt hívni.

A program, melyet akkor kezdtek el szervezni, amikor Brazíliában is berobbant a koronavírusos megbetegedések száma, minden feladatot igyekszik elvégezni, amit az államnak kellene. A helyiek magánmentőket bérelnek, pénzügyi alapot hoztak létre a munka nélkül maradtak megsegítésére, saját adatbázisban követik a fertőzések és a halálesetek alakulását, és küzdenek az álhírek ellen, amik például olyanokat állítanak, hogy a vírus valójában az ingyen osztogatott, fertőzött szájmaszkokkal terjed.

Tudtuk, hogy el kell végeznünk azt a munkát, amit a kormány nem hajlandó – mondja Gilson Rodrigues, a paraisópolisi lakók szervezetének elnöke. Vezetésével önkéntesek kezdtek el maszkokat gyártani, a bezárt iskolában és edzőtermekben karanténkórtermeket alakítottak ki a betegeknek, és létrehoztak egy online felületet, amelyen a munka nélkül maradtak segélyt kérhetnek. Miután a helyiek sokat panaszkodtak, hogy az állami mentőszolgálat nem megy ki a segélyhívásaikra, a szervezet magánmentőt bérelt, ami 24 órában működik, kizárólag a favellában. Mindezt online adománygyűjtő kampányaikra érkező összegekből finanszírozzák.

Sandra Jovchelovitch a London School of Economics szociálpszichológusa, aki a szegény közösségek szerveződését kutatja, azt mondja, Európa és az Egyesült Államok közösségeinek bőven van mit tanulniuk a brazíliai favellák küzdelméből.

A járványt nem lehet legyőzni kizárólag felülről érkező intézkedésekkel, szükség van hozzá alulról szerveződő összefogásra és cselekvésre is – mondja.

A brazil nagyvárosok favellái a járványtani szempontból is különlegesek. Rengeteg ember él kis helyen összeszorulva, sokuknak nemhogy a fertőtlenítő, de a folyóvíz is luxus, akinek pedig van munkája, nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen napra is otthon maradjon, ha egy családtagja megbetegedett, vagy ő maga nem érzi jól magát. Senki sem tudja, hogyan működik a vírus ilyen közösségekben, az azonban biztos, hogy noha a nyomornegyedek jól elkülönülnek a vagyonosabb kerületektől, a vírust nem állítják meg ezek a határok. Különösen úgy, hogy a szegények közül sokan próbálnak megélni abból, hogy gazdagokat szolgálnak ki.

 

• Brazília
• koronavírus
• járvány
• bűnbanda