Nagy vitákat hozott az uniós csúcstalálkozó, de szinte minden területen sikerült megegyezést találni. A legtöbb nézeteltérés a jogállamiság, a klímacélok meghatározása és a Törökországgal szembeni szankciók kapcsán alakult ki.

“A koronavírus-járvány óriási sokkot okozott Európában, soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen helyzetbe kerülhetünk” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója után. A napirend többször alaposan felborult, számos kérdésben óriási viták voltak, de úgy tűnik, hogy a Brexiten kívül minden témában egyetértésére jutottak a tagállami vezetők. A britek kilépése körül még mindig nagyon sok az ellentmondás, egy tanácsi forrás szerint most nagyobb az esélye a rendezetlen, mint a rendezett Brexitnek.

Januártól megkezdi a vizsgálatokat a Bizottság

A csúcstalálkozót két napra tervezték, azonban végül szünet nélkül vették végig a napirendi pontokat, csütörtökön délután egykor kezdték és pénteken délelőtt fél 11-kor fejezték be a tárgyalásokat. A legnagyobb feladat a költségvetési csomag biztosítása és a magyar–lengyel vétófenyegetés elhárítása volt, ezt végül is a német elnökség kompromisszumos javaslatával sikerült elérni. Az uniós pénzek és a jogállamisági feltételek összekapcsolása január 1-jétől érvényes jogszabály lesz (a formai döntés még hátravan).

Az eredeti szöveg nem változott, ahhoz egy értelmező nyilatkozatot fűztek, amelynek talán a legfontosabb eleme, hogy az esetleges büntetőintézkedéseket addig nem fogják alkalmazni, ameddig az Európai Bíróság meg nem állapította, hogy ez a szabályzás összefér az uniós joggal. Orbán Viktor tegnap bejelentette, hogy a magyar és a lengyel kormány – együtt vagy külön – fogja megtámadni a rendeletet és kéri annak megsemmisítését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor azt mondta pénteki sajtótájékoztatóján, hogy “egyetlen ügy sem fog elveszni január 1-jétől, az Európai Bizottság kivizsgálja azokat és visszatér rájuk az Európai Bíróság ítélete után.”

A leköszönő német elnökség nevében Angela Merkel kancellár azt mondta, hogy nagyon nehéz tárgyalások voltak a költségvetés kapcsán, de a megállapodás azt mutatja, hogy lehetséges megoldásokat találni. Hozzátette, hogy a megbeszélések során a vezetők tisztelettel szóltak egymáshoz, de a nyilvánosan megfogalmazott üzenetek időnként sérüléseket okoztak.
Mark Rutte holland kormányfő azt mondta, hogy a magyar és lengyel győzelmi jelentések ellenére a két ország vezetője másban reménykedett. Így fogalmazott: „Nem voltak elégedettek a megbeszélt mechanizmussal, és változtatni akartak rajta. Ez nem történt meg”.

Az első vakcina még idén engedélyt kap

A tagállamok ismét elkötelezték magukat a koronavírus-járvány kezelésével kapcsolatban a szoros együttműködés mellett, amelynek következő nagy állomása az oltás megszervezése és végrehajtása lesz. Ursula von der Leyen bejelentette, hogy még ebben az évben jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség a BioNTech–Pfizer közös vakcináját, január közepén pedig a Moderna oltása is engedélyt kap. További oltások forgalmazásának jóváhagyása is folyamatban van.

Rendkívüli eredménye a csúcstalálkozónak, hogy megegyezés született a klímacélok növeléséről. Az EU 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amelynek menetrendje eddig úgy nézett ki, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékos kibocsátáscsökkentést írtak elő: ezt most felemelték 55 százalékra.

A török téma

Ugyancsak nagy vita alakult ki Törökország miatt. A görögök és a ciprusiak szerették volna, ha szigorúbb szankciókat vetne ki az EU török vállalatokra, állami vezetőkre, ugyanis a török mélytengeri fúrások sértik a két ország területi integritását. A tagállamok által elfogadott következtetésekben azonban lényegesen enyhébb megfogalmazásokkal találkozhatunk.

Megállapítják, hogy Törökország tetteiben és retorikájában továbbra is sérti az uniós érdekeket, de a további párbeszédet szorgalmazzák. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy a törökökkel fenntartott kapcsolatot a maga összetettségében kell látni, amely magában foglalja a kereskedelem és a migráció kezelése terén meglévő együttműködést és az embercsempészet elleni küzdelmet. Ezzel párhuzamosan hozzájárultak ahhoz is az állam- és kormányfők, hogy újabb szankciós listát készítsen elő az EU.

Párhuzamos valóságok

Nem véletlen az, hogy Orbán Viktor éppen annyira elégedett a jogállamisági megállapodással, mint például Emmanuel Macron francia elnök, de még sorolhatnánk a “brüsszelitákat”. A nagy különbség az, hogy egyikük a következő évekre, a másikuk pedig a következő évtizedekre koncentrál. Az EU számára ezzel egy gonddal kevesebb, a magyar miniszterelnök pedig időt nyert, úgy érzi, nem fogják olyan vizsgálatokkal zaklatni, amelyeknek konkrét anyagi hatásai is lehetnek.

Ez ugyanakkor egy újabb front lesz a Brüsszel elleni küzdelemben, de úgy tűnik, hogy a Orbán Viktor ebből igazi versenyt csinál. Minél több a konfliktus, annál többször érzi magát sikeresnek. Az egyik brüsszeli videójában ki is jelölte a harcteret: az egyik természetesen a migráció, a másik pedig “a családellenes, Brüsszel által eltervezett intézkedések”.

A magyar ellenzék – de az európai Orbán-ellenes tábor is – azt mondja, hogy ezzel a döntéssel Orbán és köre tovább használhatja büntetlenül az uniós forrásokat, és ezzel tudja finanszírozni a sajtóját, ami nagy segítség számára a 2022-es választások hajrájában.

Pont ez az, amivel az EU nem tud mit kezdeni, és nem is akar.

A nagypolitika most azzal sem foglalkozik, hogy az Európai Bíróság mikor, milyen döntéseket hoz, hiszen ettől függ, hogy mikortól lehet alkalmazni a szankciós rendszert. Mert bár a magyar és lengyel illiberális berendezkedésnek nagyon komoly köze van ahhoz, hogy a jogállamisági feltételrendszer egy konkrét uniós szabály lett, de ez mégsem róluk, hanem a hozzájuk hasonlókról szól, akik talán majd később lépnek színre. A lényeg, hogy van jogszabály, és ne felejtsük el, olyan, amit végül a magyar és a lengyel kormány is elfogadott, "kiharcolt" – még ha nem is fogják megszavazni. De tudjuk az okokat is. “Megvédtük a magyarok pénzét” – mondta Orbán Viktor és közben mintegy 14 ezer milliárd forintra gondolt – mindent összevetve ennyi a magyar boríték a hétéves költségvetésből és a helyreállítási alapból.

A megállapodás szentesítéséhez még az Európai Parlament hiányzik. Azonban úgy tudjuk, hogy ők is előkészítenek egy értelmező nyilatkozatot, a megállapodás eredeti szövegéhez azonban ők sem akarnak nyúlni.

• unió
• jogállamiság
• EU-csúcstalálkozó