A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája, mely Magyarországon éppúgy problémát jelent, mint a világ sok országában. A HelloVidék annak járt most utána, mekkora a gond hazánkban és mit lehet tenni.

A természetes éjszakai környezetet és az élővilágot, az ökológiai szolgáltatásokat, sőt az emberi egészséget is veszélyeztető fényszennyezés mennyisége az egész világon, így hazánkban is jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben - írják. A fényszennyezés csökkentése, a természetes éjszakai táj, a sötét égbolt megőrzése Magyarországon is fontos kérdések. Különösen a Hortobágyi Nemzeti Park szempontjából, mely Nemzetközi Csillagoségbolt-park címmel is büszkélkedhet. Az igazgatóság kezdeményezésére a téma legavatottabb szakembereinek bevonásával elkészült „A fényszennyezésről – világosan!” című útmutató a mesterséges éjszakai világítás felelős, természetkímélő alkalmazásának elősegítésére. A kiadványban írnak arról, hogy az éjszakai égbolt kifényesedése, és ezáltal a fényszennyezés általános hazai helyzetképe szempontjából is jellemző körülmény, hogy Magyarországon szinte nincs olyan hely, ahonnan éjszaka ne lenne érzékelhető mesterséges világítás, mert a horizonton nagy valószínűséggel megjelenik valamelyik település fénykupolája.

Budapest különösen jelentős fénykibocsátó: 100 km-es körzetében egyértelműen érezteti a hatását az éjszakai égbolt háttérfényességében. A hazai világítási trend archív műholdfelvételek segítségével jól nyomon követhetők. A megvilágított terület összkiterjedése gyorsan növekszik: 2014-2015- és 2016-2017 adatainak összevetése alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban összességében 3%-kal növekedett a mesterséges fény kibocsátó terület nagysága. A legintenzívebb kibocsátó területek esetében vizsgálva a növekményt, ennek többszöröse, 20%-os érték adódik! Új mesterséges éjszakai megvilágítás védett természeti területek közelében is sok esetben jelent meg. Erre vonatkozó pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre, de jellemző, hogy műholdfelvételek elemzése alapján az európai védett természeti területek mintegy 24%-a esetében állapították meg a mesterséges éjszakai világítás jelentős mértékét.

A madarak esetében a fényszennyezés-zavaró fények által okozott leggyakoribb problémák: költési időszakban a költőhely választás, bioritmus, táplálkozás. Vonulási időszakban pedig a tájékozódási problémák, "csapdába ejtő” fény, „kényszerleszállás”, ütközések kivilágított épületekkel. A fentiek közül kiemelnénk a költőhely választást, pl. megfigyelések szerint hogy a madarak 300-500 méterrel távolabb választottak költőhelyet a kivilágítás utáni időszakban, mint előtte, bár az élőhely nem változott. A madárvonulás esetében a fényszennyezés zavarja a tájékozódást, hiszen számos esetben a csillagok alapján tájékozódnak az éjjel is vonuló madarak. Előfordul, hogy a fényhatás miatt megszakítják a vonulást, esetleg nem megfelelő területre szállnak le, és mivel egy „tankolással” meghatározott távolságot képesek repülni, ez akár idő előtti kimerüléshez, pusztuláshoz is vezethet. Orientációs vizsgálatok kimutatták, hogy a vonulók akár 180°-kal is eltértek eredeti irányuktól - nyilatkozta a lapnak a Hortobágyi Nemzeti Park. Arra is felhívták a figyelmet, hogy számos más élőlénycsoport is veszélyeztetett, pl. denevérek, kétéltűek, kiemelten az éjszaka aktív ízeltlábúak. Főbb problémák az élőhelyről való elvonzás, a tápláléklánc megzavarása, kevesebb idő a táplálkozásra, ütközés, eltérítés, élőhelyfragmentáció, nő a kitettség a ragadozóknak, megzavarja a tájékozódást és a vonulást, elvakít (10-40 perc!), szaporodó partnerek szeparálása, a szaporodás, ivadéknevelés megzavarása, a kommunikáció megzavarása, megváltoztatja a kompetíciós (versengési) viszonyokat.

• fényszennyezés
• körneyzetvédelem
• éjszaka