A szobanövények már jó néhány évszázada díszítik a lakásokat. Még a legkisebb szobában, irodában is szeretjük a zöld növényeket, de ott vannak a fürdőben, az osztálytermekben vagy a konyhaablak párkányán is. Nekünk már fura lehet, de valamikor egyes szobanövényeket akkora becsben tartottak, hogy még a családi képek középpontjába is azok kerültek, és minden valamirevaló fotóhoz előrángatták azokat díszletként.

Európában a szobanövények nagy diadalmenete a gazdagság szimbólumaként indult.
A hőn áhított társadalmi státusz nem létezett hatalmas citrusfélék, egzotikus növények, egész szobát beterítő zöldek nélkül. Hajóval érkeztek az Újvilágból a napraforgók, sarkantyúkák az arisztokratákhoz, hogy aztán féltő gonddal nevelgessék azokat az üvegházban, narancsházban.

 

 Azok, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy saját pálmaházzal, télikerttel és gondozó kertészekkel rendelkezzenek, gyakran bérbe vettek szobanövényeket, amikor előkelő vacsoravendégeket vártak.

Az is előszeretettel alkalmazott megoldás volt, hogy a szabadban nevelgetett növényeket télre olyan helyre küldték, ahol szorgos kertészek hada át tudta teleltetni a növényt.

 

A legnehezebb időszak az 1800-as évek voltak, amikor számos viktoriánus házban megjelent a gázvilágítás. Ezek a gázlámpák azonban toxikus anyagokat bocsájtottak ki, amelyek fejfájást és hányingert okoztak, feketére kormozták a plafont és elszínezték a függönyöket. A rossz levegőben a növények sínylődtek.

Csak két ellenálló zöld bírta a gyűrődést: a kukoricalevél és a Kencia-pálma. Hamar elterjedtek mindenhol, a táncteremtől az ebédlőig.
A kukoricalevél egy érdekes növény. A Japánban és Tajvanon őshonos növény lassan nő, örökzöld, fényes, sötét levelekkel rendelkezik. Európába az 1820-as években került, gyorsan megkapta az ‘öntöttvas növény’ becenevet, figyelemreméltó tűrőképessége miatt. A növény képes extrém hőmérsékleti ingadozásokat is túlélni, bírja a szárazságot és a kártevőket, még kevés fénnyel és rossz levegővel is beéri.

A Kencia-pálma volt a másik népszerű növénye a kornak. A pálma Ausztráliában őshonos, az onnan származó magok kerültek Európába és az USA-ba. Ez a növény is eltűri a kevés fényt, a száraz, rossz levegőt, és a hideget is. Viktória királynő egyenesen rajongott érte, szívesen adta ajándékba is. Számos híres hotel előcsarnokában ott állt, például a londoni Ritzben.

• szobanövények
• történelem
• szimbólum