Életünk elkerülhetetlen része, ha tehetjük, mégsem beszélünk róla. A halál kultúrája eltérő a különböző országokban, nálunk jellemzően tabunak számít. Félelemből, tapintatból kerüljük a témát, pedig, ha időben és nyíltan beszélünk róla, szeretteinkkel közösen hozhatunk tudatos döntést. Mindenszentek – Halottak napja közeledtén egyebek mellett erről is beszélgettünk a Panteon Kft. ügyvezetőjével, Nyakas-Barna Orsolyával.

– A végakarat megtervezése lehetőséget nyújt arra, hogy minden az elhunyt akarata szerint történjen, és a hozzátartozók a nehéz pillanatokban méltóképpen, kételyek nélkül búcsúzhassanak el. Ezért is választotta idén kiemelt témaként a nyílt kommunikációt az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület, melynek természetesen mi is tagjai vagyunk – mondta Nyakas-Barna Orsolya.

– Ugye, ez a legnehezebb, olyasmiről beszélni, amivel soha nem szeretnénk szembesülni?
– Pontosan ezért fontos az idei felhívás: „A halál nem tabu – beszéljünk róla!” Nem egyszer tapasztaljuk, hogy a gyászoló hozzátartozó nem tudja, milyen temetést szeretne elhunyt rokona. Fontos, hogy beszéljünk a halálról – még a gyermekekkel is, természetesen az életkoruknak megfelelően –, és ezzel összefüggésben a végtisztesség megadásáról. A végső búcsú, a temetési szertartás során lehetőség van az emlékezésre, az elengedésre, a gyász feldolgozása megkezdődhet. Számtalan módja van annak, hogy szeretteinktől méltó búcsút vegyünk, de a gyászszertartás elmaradása komoly mentálhigiénés problémát is eredményezhet.

– A gyászszertartások elmaradása, illetve az urnák hazavitele a modern világ egyik hozadéka, mit gondol erről?
– Nemcsak lelki szempontból káros. Temetőüzemeltetőként is
azt mondhatom, hogy óriási gond, mert semmilyen információt, tájékoztatást nem kapunk arról, ha visszahozzák az elhunytak hamvait a temetőbe, illetve az elvitel után mi történik a hamvakkal. Az urna hazavitele jogszabályban rögzített, és bár hivatalosan be kellene jelenteni, ha áthelyezik a hamvakat, a gyakorlatban ez nem valósul meg. Követhetetlen a folyamat, ami hosszú távon azt eredményezi, hogy a nyilvántartások elavulnak, egy idő után nem lehet tudni pontosan, hogy ki hol van eltemetve. Meggyőződésem, hogy a gyászszertartás nélküli, nem kellően átgondolt urna-hazavitelt meg kellene állítani, mert a fent említett problémákat és méltatlan helyzeteket okozhatnak.

– Mennyiben tapasztalható a személyre szabott temetések igénye? Előfordul, hogy konkrét igényekkel keresik meg Önöket?
– Abszolút, igen. A zenéket gyakran már a hozzátartozók kérik, ha nem, akkor segítünk ebben is. A kivetítésekkel óvatosabbak vagyunk, nagy a hibalehetőség. Hiába teljesítünk 100 jól megszervezett temetést, az egy technikai hiba elronthat mindent. Ezért óvatosak vagyunk, de igyekszünk kiszolgálni az új igényeket, már a kollégák kiválasztásánál is figyelünk erre. Ebben a szakmában nem lehet hibázni.

– A szakmai elkötelezettség és alaposság a temetkezési szolgáltatás alapja, a Panteon Kft. neve azonban temetőfenntartóként is ismert. Ez kettős kötelezettséget jelent, hány temetőt üzemeltetnek?
– Testvéremmel együtt két cégünk 14 temetőnek látja el a teljes körű üzemeltetését Tolna és Bács-Kiskun vármegyében. Sokan tudják, hogy évtizedekkel ezelőtt édesapám volt a cégalapító, az általa megkezdett munkát szeretnénk folytatni és továbbfejleszteni. A temetők közül hat egyházi tulajdonban van, a többi önkormányzati. A legnagyobb kihívás a megfelelő környezet kialakítása, ami elsősorban a finanszírozási okok miatt nem egyszerű. Szekszárdon egyébként elkerült tőlünk ez a feladat, önkormányzati kompetencia, de természetesen mindenben együttműködünk, hogy gondozott legyen a sírkert.

– Az új szakmai generáció képviselőjeként, mit gondol, merre tart a temetkezési szakma napjainkban, milyen új irányok jöhetnek?
– A szolgáltatás és a termékek nagy része ugyanolyan, mint Európa fejlettebb területein, talán a gépesítésben maradunk el. Ami nagy probléma, és az egész szakmának kihívás, a tisztességtelen gyakorlatot végző cégek felbukkanása az ország minden területén. Évről-évre megszűnnek, újak alakulnak, és illegálisan végeznek temetéseket. Ha ezeket a vadhajtásokat ki lehetne szűrni, annak minden tisztességes kolléga örülne. Ami az újításokat illeti, ezt szívügyemnek tekintem. Én nagyon szeretek a temetőkben sétálni, ha tehetem, külföldön is megteszem, különleges atmoszférája van. Kulturális, komolyzenei programok helyszíneként is csodálatosak a sírkertek.

– Programok a temetőben?
– Ez nem szentségtörés, bár nálunk, ma még megosztó lehet a gondolat. Talán hosszú folyamat, amíg ide eljuthatunk, de úgy vélem, érdemes megpróbálni.

• Panteon Kft.
• Nyakas-Barna Orsolya
• temetkezés