A hatóság látókörében a kutyatenyésztők
Nagy részük nem rendelkezik törzskönyvvel.
Több tízezerre tehető – például – az olyan kutyák száma, amelyeket egy év alatt Magyarországról az Európai Unió tagállamaiba értékesítenek, ezek nagy része pedig kutyaszaporítóktól származik, és nem rendelkezik törzskönyvvel.
Hatályba lép az a tavaly decemberi kormányrendelet, amelynek értelmében a kedvtelésből tartott állatok kereskedése ezentúl regisztrációhoz kötött lesz.
A rendszer igyekszik kiszűrni a regisztrálatlan ebeket és a valótlan adatokatA rendszer igyekszik kiszűrni a regisztrálatlan ebeket és a valótlan adatokat (Fotó: Pixabay)
Április elsejétől minden tenyésztőnek, szaporítónak és állatmenhelynek egy úgynevezett FELIR-azonosítóval kell rendelkeznie, csak ennek birtokában végezhet kereskedelmi célú tevékenységet – írja többek között a www.beol.hu. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által üzemeltetett rendszer biztosítja, hogy a hatóság látókörébe kerüljenek a kutyaszaporítók, ezáltal egy kiskutya forgalmazása születésétől kezdve nyomon követhető lesz.
A hatóság felléphet az embertelen körülmények mellett folytatott kutyaszaporító tevékenység ellen – fogalmazott a Nébih.
Több tízezerre tehető az olyan kutyák száma, amelyeket egy év alatt Magyarországról az Európai Unió tagállamaiba értékesítenek, ezek nagy része pedig kutyaszaporítóktól származik, és nem rendelkezik törzskönyvvel.
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy kisállat vásárlásakor a vevő is felelős azért, hogy megfelelő helyről, kiskutya esetében pedig megfelelő életkorú (minimum 8 hetes) és egyedileg jelölt állatot vásároljon. Április elsejétől így, ha valaki kutyát, macskát, vadászgörényt vesz, akkor az eladótól kérje a FELIR-azonosítót is.
A vevő is felelős
A Nébih hangsúlyozta: a bejelentés önmagában nem jelent új kötelezettséget, a kutyák tenyésztésével, szaporításával foglalkozóknak az eddig is érvényben lévő állatvédelemmel, állatjelöléssel kapcsolatos előírásokat kell betartaniuk.
Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük.
Arányosabban megoszló terhek
A díj bevezetésével lehetővé válik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladataival együtt járó költségek fedezetének biztosítása, egyúttal megvalósul a pénzügyi terhek arányosabb megoszlása az élelmiszerlánc szereplői között. Valójában a rendszer igyekszik kiszűrni a regisztrálatlan ebeket és a valótlan adatokat.
A bejelentést elektronikus úton, a Nébih Ügyfélprofil Rendszerének felületén lehet megtenni. A felületre a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével lehet bejelentkezni. A bejelentés meghatalmazott útján is megtehető, ha az ügyfélnek nincs elektronikus ügyintézési lehetősége, vagy személyesen bármelyik Kormányablakban igényelhető ügyfélkapus hozzáférés. Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos további információk a Nébih honlapján érhetők el.
A bejelentést elektronikusan az Ügyfélprofil Rendszer „Ügyintézés és felügyeleti díj bevallása” menüpontjában az „Állat” főkategória, „Állatvédelem” szakterületében a „Kedvtelésből tartott állatok forgalomba hozatalának regisztrációja (üzlet nélkül)” ügy indításával lehet elvégezni.
A vadászoknak és a horgászoknak is regisztrálniuk kell
A FELIR-azonosító használatára kötelezett tevékenységek közé tartozik többek között a veszélyes eb tartása, az élőállat-szállítás, az állatkozmetika működtetése, a hivatásos vadászi tevékenység, a halászat, a horgászat, a halőri tevékenység, a méhtartás, a növényvédelmi szolgáltatási tevékenység, a gomba-szakellenőri tevékenység, az élelmiszer-, takarmánytermelési célból termesztett növény, növényi termék forgalomba hozatala és a faanyag-kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység is.
.jpg)
