A pótolhatatlan emberi tényező a mesterséges intelligencia korában
Nobel-díjas figyelmeztetés érkezett a Z-generációnak.
Újabb figyelmeztetés érkezett a mesterséges intelligencia (MI) veszélyeire, ezúttal egy boomer, Nobel-díjas, munkaerő-piaccal foglalkozó közgazdász fogalmazott meg intelmet a Z-generáció számára.
Christopher Pissarides a London School of Economics Nobel-díjas, munkaerő-piaci közgazdász professzora a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) tantárgyak tanulmányozását ajánlotta elkerülni, mondván, hogy az „empatikus” és kreatív készségek a mesterséges intelligencia uralta jövőben egyre fontosabbá válnak majd.
Pissarides szerint az említett informatikai munkakörökben dolgozók azt kockáztatják, hogy a terület további fejlesztésével végül saját magukat pusztítják csak el.
MI az emberi munkaerő helyén
Noha Pissarides optimista a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt általános hatását illetően, mégis aggodalmát fejezte ki azoknak, akik STEM tantárgyakat tanulnak, és abban reménykednek, hogy így meglovagolhatják a technológiai vívmányok előnyeit. A tudós szerint a STEM-készségek iránti kereslet gyors növekedése ellenére jelenleg ezen munkakörök betöltése többet igényelne a hagyományosan elfogadott normáknál és tudásnál. Olyan készségeket hiányolt, melyek természetesnek számítanak például a vendéglátásban és az egészségügyben, ahol továbbra is az emberi munkaerő dominanciájára számít. Ha már itt tartunk, jelenleg is számottevő a kereslet az egészségügyi és vendéglátóipari munkavállalók iránt például az Egyesült Királyságban.
„Azok a készségek, melyekre most szükség van a piacon, az adatok összegyűjtése, összevetése, fejlesztése és felhasználása, a mesterséges intelligencia következő fázisának fejlesztése és még több olyan tudás megszerzése, ami majd alkalmasabbá teszi a mesterséges intelligenciát az emberi munkák elvégzésére, egyben feleslegessé is teszi majd a felsorolt képességeket és készségeket, hiszen az MI képessé válik maga is elvégezni ezeket a feladatokat”, emelte fel virtuális ujját a levegőbe a professzor, majd hozzátette:
„Ezek az új informatikai készségek egyben előidézik önmaguk megsemmisítését is.”
Tarol a STEM
A STEM tantárgyak, például a számítástechnika népszerűsége az elmúlt években erősen megemelkedett. A diákok abban reménykednek, hogy ilyen tárgyakat hallgatva a jövőbeli munkaerőpiacon a keresettebb munkaerő közé tartozhatnak majd. A mesterséges intelligencia térnyerése jelentősen átalakíthatja a munkavállalók készségeit, mivel használata specifikus irányba fejlesztett tudást követel meg.
Az olyan menedzser-, kreatív, és empatikus készségek iránt, amilyen a kommunikáció (például az az ügyfélszolgálati munkáknál, vagy az egészségügyben) valószínűleg továbbra is nagy lesz a kereslet, hiszen ezek kevésbé helyettesíthetők technológiával, főleg nem a mesterséges intelligenciával.
„Ha azt mondjuk, hogy a munkák többsége olyan természetű lesz, amely személyes emberi odafigyelést igényel, kommunikációt, jó társas kapcsolatokat, az emberek erre azt mondhatják: Ó, Istenem, igen, ezt várjuk a jövőtől!”, vélekedett Pissarides. „Nem szabad lenéznünk ezeket munkahelyeket. Sokszor értékesebbek, mint azok a munkák, amelyeket a lediplomázottak végeznek, miután elhelyezkedtek.”
