A választások utánra halasztották a korrupcióellenes harc folytatását
Hogy pontosan miért kellett módosítani a határidőket, az természetesen nem ismerhető meg.
A korrupcióellenes fellépés nem túl ambiciózus vállalásai is gondot okoztak a kormánynak, két nappal karácsony előtt módosították a nemzeti korrupcióellenes stratégia számos határidejét – írja K-Monitor blogja.
A blog beszámolója szerint karácsony előtt két nappal módosították a kormány erre vonatkozó határozatát, és a korrupcióellenes vállalások többségét a választások utánra elhalasztották.
A 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint kapcsolódó intézkedési terv határidős vállalásai így nagyrészt 2023-ra tolódtak.
Halasztásokból látható, hogy nem sikerült időre létrehozni többek között a korrupciós kockázatokat rejtő álláshelyek feltérképezését célzó adatbázist, vagy azt az automatizált döntéstámogató rendszert, amely csökkenthetné az ügyintézők beavatkozását adminisztratív döntésekbe.
Hogy pontosan miért kellett módosítani a határidőket, az természetesen nem ismerhető meg, a kormány-határozatokhoz ugyanis nem kell indokolást csatolni. Tájékozódási pontként marad a korrupcióellenes kormányzati honlap, aminek a híreit azonban 2021 júliusa óta nem frissítették.
A K.blog.hu szerint a központi kormányzati honlapon igen kevés olvasnivaló jelent meg az elmúlt években, 2020-2022-es időszak céljainak teljesítésére vonatkozóan pedig semmiféle információt sem tettek közzé. A honlap “Hírek” rovatában 2020-ra négy hír olvasható a kormányzati szervek korrupcióellenes tevékenységéről, 2021-re pedig csak három, azok is főként képzésekről szólnak.
A stratégia nem előzmény nélküli, a korábbi években is készült ilyen dokumentum. A kormány saját beszámolója szerint már 2015 és 2018 között stratégiai módon foglalkozott például a közbeszerzések befolyásmentességével, az átláthatóság növelésével vagy a közszolgálatban állók vagyonnyilatkozataival. Utóbbi területeken ugyan nem történt semmi érdemi lépés, az eredmények között azonban részletesen szerepel a civil szervezetek „átláthatóságnak növelése”. A kormány szerint ezen stratégiai cél érdekében került sor annak a törvénynek az elfogadására 2017-ben, amely putyini mintára megbélyegezte a külföldi támogatásban részesülő civilszervezeteket. Miután az Alkotmánybíróság évekig halogatta a jogszabály vizsgálatát, az Európai Unió Bíróságának kellett kimondani, hogy az ügynöközés uniós jogba ütközik. 2020-ban a kormánytöbbség kénytelen volt hatályon kívül helyezni a törvényt.
