Kihozta legfrissebb demokrácia-jelentését a posztszovjet térség országairól a Freedom House (FH) amerikai központú non-profit civil szervezet, amely a demokrácia és a politikai szabadságjogok helyzetének monitorozásával foglalkozik.

Magyarország az FH-nál már 2019-ben átcsúszott a demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, ami a definíciójuk szerint azt jelenti, hogy tartanak az országban ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek emiatt.

Az idei jelentés újdonsága, hogy a XXI. században először a régióban az uralkodó berendezkedés már a hibrid rezsim, nem pedig a hagyományos értelemben vett demokrácia.

2004 óta - amit a Freedom House a demokratikus hanyatlás kezdeteként jelöl meg -, négy ország sodródott át ebbe a szürke zónába: Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia.

Ebben az időszakban három, korábban tisztán autoriter rezsim - ha lassan is, de - a demokratizálódás útjára lépett, és csatlakozott a hibrid rezsimekhez: ezek Moldova, Koszovó és most Örményország.

A jelentés megállapítja, hogy a hibrid rezsimek sorát olyan demokráciákban megválasztott vezetők gyarapítják, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket:

„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jól példázza ezt a tendenciát. Aktívan dolgozott azon, hogy hasonló gondolkodású kormányokat segítsen hatalomra szerte Közép- és Kelet-Európában. Idén április 3-án engedélyezte a versenyképes választásokat, de a Fidesszel a teljes államapparátust - a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt - az ellenzékkel szembeni harc szolgálatba állította. A szavazás következésképpen nem volt szabad, sem tisztességes. Most, hogy Orbán túlélte a választást, kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait; ugyanez mondható el Aleksandar Vučić szerb elnökről is, aki szintén elsöprő győzelmet aratott az április 3-i választásokon.”

Az elemzés megállapítja, hogy Orbán és Vučić is a 2000-es években Milo Đukanović montenegrói elnök és Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kormánya által kitaposott utat követi. Mindketten felrúgták a liberális normákat a választók megvesztegetésével, az ellenzékiek lehallgatásával, az átláthatóság és az elszámoltathatóság minden olyan mechanizmusának felszámolásával, amely akadályozhatta volna a korrupt és átláthatatlan hatalomgyakorlást.

Az FH hat kategóriában vizsgálja az egyes országokat. Ezek a demokratikus kormányzás gyakorlata, a választási rendszer, a civil társadalom állapota, a független média helyzete, az önkormányzatok mozgástere és az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.

A friss jelentés adatai szerint Magyarország egy kategóriában, a médiafüggetlenség területén rontott mutatóján, és 3,68-as összesített mutatóval rendelkezik - ez egyben azt jelenti, hogy az FH mutatói szerint a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, sőt még Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.

 

• Freedom House
• demokrácia
• jelentés