Lise Meitner kulcsszerepet játszott a maghasadás felfedezésében, így gyakorlatilag mindent az ő munkássága alapozott meg, ami az atomenergetika és a nukleáris fegyverkezés területén máig megvalósult. Meitner mégis sokkal kevésbé ismert, mint férfikollégái, és az 1944-es Nobel-díjból sem részesült. A tudósnak már életében voltak nagyrabecsülői (Einstein a német Marie Curie-nek) nevezte, de hiába jelölték összesen 49-szer fizikai és kémiai Nobel-díjra, zsidó nőként sem a náci Németországban, de később Svédországban sem volt esélye az elismerésre. És ezt az idén bemutatott Oppenheimer-filmben sem kapta meg.

Az atombomba anyja – ez volt az az elismerés, amire Lise Meitner a legkevésbé sem vágyott, mégis megkapott. Miután az Egyesült Államok ledobta a két atombombát Hirosimára és Nagaszakira, az amerikai sajtó a soha nem látott tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének bemutatásakor így említette őt; nyilván érdekesnek tűnt, hogy egy bomba megalkotásában női fizikus is részt vett. Csakhogy – mint Meitner felháborodottan tiltakozott – ő nem vett részt az atombomba kifejlesztésében. A német atomfegyverprogramban sem vett részt (ami zsidóként nem is lett volna lehetséges), de a nácik előli menekülése után a Manhattan-projektbe sem kapcsolódott be. Sőt, élete végéig a nukleáris fegyverkezés beszüntetéséért harcolt.

Ugyanakkor ez a jellemzés mégsem volt minden alapot nélkülöző, hiszen Meitner Otto Hahn és Fritz Stressmann mellett valóban a maghasadás felfedezőjének tekinthető. Olyannyira, hogy Albert Einstein éppen egy Meitner által írt fizikai közleményt olvasva döbbent rá, a német atomfizikusok milyen közel járnak a maghasadáshoz és ezáltal az atomfegyver kifejlesztéséhez. Ez a felismerés vezetett oda, hogy Szilárd Leóval közösen megírták Roosevelt elnöknek híres levelüket, amelyben létfontosságúnak nevezték, hogy a szövetségesek a nácik előtt jussanak atomfegyverhez, és ez a levél indította el a Manhattan-tervet.

Lise Meitner és Otto Hahn (Fotó: Wikipédia)

 

• Lise Meitner
• atomenergetika
• atombomba