Jogvédők azt feltételezik, hogy Teherán taktikát váltott, és digitális eszközökkel próbálja betartatni az egyre szigorúbb, az erkölcsösséggel összefüggő törvényeket.

Még mindig tartanak a tüntetések Iránban, amelyek azután törtek ki tavaly szeptemberben, hogy egy fiatal nő életét vesztette hatósági őrizetben. Mahsa Amini bűne az volt, hogy nem megfelelően viselte a hidzsábját, amiért az erkölcsrendészet elhurcolta, majd a rokonai és szemtanúk szerint megkínozta. A Reuters által idézett információk szerint mostanra több mint ötszáz tüntető, és közel hetven rendfenntartó halt meg az összecsapásokban, a kormány több tüntetőt kivégeztetett.

Ennek tükrében különösen aggasztó, hogy a Wired arról számolt be, hogy az iráni hatóságok digitális eszközökkel segíthetik a szigorú erkölcsi szabályok betartatását. Míg néhány évtizeddel ezelőtt még arra utasították a nőket, hogy ne viseljenek hidzsábot, az 1978-es forradalom után ennek az ellenkezője történt. Irán jelenlegi elnöke, Ebrahim Raisi tavaly újabb szigorításokat vezetett be; aki a szabályok ellen vét, annak bezárhatják a bankszámláit és a tömegközlekedésről is kitilthatják.

Iránban 2015 óta építenek biometriai adatbázist a lakosságról, és az erkölcsrendészetet felügyelő hatóság vezetője is arról nyilatkozott, hogy "technológiai megoldások segítségével követik a nem megfelelő és szokatlan mozgásokat". Egyes nők úgy kapnak postán idézéseket és büntetéseket a hidzsábviseléssel kapcsolatban, hogy nem találkoztak személyesen rendőrökkel. A Freedom House nevű, az amerikai kormány által támogatott civil szervezet szerint azért, mert informátorok és járőrök helyett az automatizált, digitális megoldások kerültek előtérbe az országban.

"Az arcfelismerő kamerák szisztematikus alkalmazása csökkentheti a rendőri jelenlétet, és így a polgárok és a rendőrök közti összecsapások számát is"

fogalmazott a parlament jogi bizottságának vezetője. A cikk emlékeztet, hogy az országban a közlekedési hatóság már 2020 óta küld SMS-figyelmeztetéseket, ha valaki nem megfelelően viseli a fátylát. Az ehhez szükséges technológiát részben a Tiandy nevű kínai vállalat szállítja, amely a kínai ujgur lakosságot megfigyelő rendszer kiépítésében is részt vett az amerikai kormány szerint.

Közben a Gizmodo arról ír, hogy a Facebook anyavállalata, a Meta "legfelsőbb bírósága" is megszólalt Iránnal kapcsolatban. A cég által fenntartott, de függetlenül működő testület úgy gondolja, hogy a "halál Khameneire" bejegyzések nem uszítanak erőszakos cselekményekre az ország legfelsőbb vezetőjével szemben, hanem politikai véleménynyilvánításnak minősülnek. Korábban Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatban kellett hasonlóan állást foglalnia a Metának, igaz, akkor egy idő után betiltották a Vlagyimir Putyin meggyilkolásával kapcsolatos posztokat a platformjaikon.

• emberi jogok
• Irán
• arcfelismerés