Teljesen átírhatja egy nemrégiben megjelent friss tanulmány az emberiség történelmét, szakértők ugyanis egy olyan új, 8,7 millió éves, utólagosan Anadoluvius turkae-nek elnevezett ősi faj maradványaira bukkantak, mely azt sejteti, hogy az emberek és az afrikai emberszabásúak közös ősei Európában fejlődtek ki.

Egy pillanat alatt felkavarta az állóvizet egy új, az evolúciónkkal kapcsolatos tanulmány, amely egy még 2015-ben feltárt, jól megőrződött, részletes koponyát vett átfogóbb elemzés alá. A fosszília elemzése során kiderült, hogy az A. turkae elnevezésű faj körülbelül akkora lehetett, mint egy nagytestű hím csimpánz, vagy akkora, mint egy átlagos nőstény gorilla.

A csapat a majmot a korai homininusok közé sorolta, egy olyan csoportba, amelybe az afrikai majmok, köztük a csimpánzok, gorillák és bonobók tartoznak. A jelenleg elfogadott álláspontok alapján a legkorábbi emberi maradványokat Afrikában találták meg, a kutatók azonban úgy vélik, hogy a vizsgált fosszília újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az afrikai majmok és az emberek ősei hamarabb éltek Európa területén – és csak innen vándoroltak át az Afrikai kontinensre, vélhetően a különböző környezeti hatások miatt, írja az IFL Science egy az Eureka Alertben közzétett közlemény alapján.

A tanulmány részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a balkáni és anatóliai majmok nyugat- és közép-európai ősökből fejlődtek ki. Átfogóbb adataival a kutatás továbbá bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy a többi majom is homininus volt, amely azt jelenti, hogy a legvalószínűbb, hogy az egész csoport Európában fejlődött ki és diverzifikálódott.

Ezek az eredmények ellentétben állnak azzal a régóta elterjedt nézettel, miszerint az afrikai majmok és az emberek kizárólag Afrikában fejlődtek ki. Míg Európában és Anatóliában bőségesen találhatók a korai homininusok maradványai, Afrikából teljesen hiányoznak egészen addig, amíg az első hominin ott meg nem jelent körülbelül hétmillió évvel ezelőtt – magyarázta David Begun, a Torontói Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy mindez egy bizonyos pontig alátámasztja azt a hipotézist, miszerint a homininok Európában keletkeztek, és sok más emlőssel együtt kilenc és hétmillió évvel ezelőtt terjedtek el Afrikában; bár nem bizonyítja azt teljesen. Ahhoz, hogy ez minden bizonyossággal állítható legyen Begun szerint még több nyolc- és hétmillió év közötti fosszíliát kellene találniuk Európa és Afrika területén, ez azonban rendkívül nehéz feladat.

Ötzivel kapcsolatban is tévedhettünk

A fiatalabb generációk vélhetően már a történelemkönyvek hasábjain láthatták, míg az idősebbek az akkori híradásoknak köszönhetően hallhattak a rézkori ősember, Ötzi jégbe fagyott maradványairól.

Minden idők legrégibb, teljes épségben megtalált emberi holttestét 1991 szeptemberében fedezte fel két német túrázó az Olaszország és Ausztria közötti dél-tiroli Alpokban, 3200 méter magasan. Először azt hitték a hatóságok, hogy a férfi nemrégiben halt meg, ám hamar kiderült: a tetem nagyjából 5200-5300 évvel ezelőtt kerülhetett oda.

Mint arról nemrégiben az Index is beszámolt, Ötzit eddig fehér bőrűnek, világos hajúnak és szeműnek hitték, a férfi azonban a legfrissebb genetikai kutatások szerint korántsem így nézett ki – a rézkori ősember ugyanis állítólag kopaszodott, vagy teljesen kopasz volt, bőre pedig a korábbi feltételezésekkel ellentétben sötét lehetett.

• evolúció
• tudomány
• emberszabású